---

Az Európai Unió 2019-2027 közötti időszakot felölelő ifjúsági stratégiájának szerves része a fiatalok társadalmi életben való aktív polgári részvételének ösztönzése, és ezzel egyidejűleg a meghatározott 11 ifjúsági cél elérése.

Mit jelent az aktív polgárság? Az aktív polgárság fogalma a polgárok jogait és kötelességeit foglalja magában. Azok a fiatalok, akiknek a tudása, készségei, motivációja különböző folyamatokon keresztül fejlődik, alkalmassá és képessé válnak arra, hogy aktív szerepet vállaljanak az őket érdeklő, a kortásaikat és környezetüket érintő kérdésekben.

Tekintettel arra, hogy napjainkban a polgári szerepvállalás és a részvétel szintje alacsony, alapvető fontosságú ennek előmozdítása, különösen a fiatalok körében. Az EU ifjúsági programjainak (Erasmus+, Európai Szolidaritási Testület, DiscoverEU és egyéb lehetőségek) egyik célkitűzése a fiatalok különböző kompetenciáinak fejlesztése.

Ezt a tanulási folyamatot támogatja az Eurodesk ifjúsági információs hálózat, melynek küldetése a különböző nemzetközi mobilitási lehetőségek népszerűsítése mellett a fiatalok bevonása nemzetközi projektekbe, ezáltal az alapvető emberi jogokkal kapcsolatos ismereteik bővítésének elősegítése, az aktív polgári részvételük támogatása. A célcsoport aktív polgári részvételéhez elengedhetetlen az őket érintő, alapvető jogok tisztázása, mint például az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogok.

AZ EURÓPAI UNIÓ IFJÚSÁGI STRATÉGIÁJA 2019-2027

A 2024-es európai parlamenti választások közeledtével kiemelt figyelmet kap a választójog kérdésköre. Fontos, hogy a már nagykorú, 18. életévét betöltött fiatalok ismerjék az unió politikai folyamatait, intézményrendszerét, rendelkezzenek az európai parlamenti választáshoz szükséges tudással és kellő motivációt érezzenek ahhoz, hogy éljenek választójogukkal.

A jogok ismeretén túl a különböző készségek fejlesztése is nélkülözhetetlen az aktív polgári részvételhez. Ebben segítséget nyújt számos hazai és nemzetközi ifjúsági projekt, melyek résztvevői tanulhatnak önmagukról, a közösségek működéséről, a társadalmi kihívásokról, közös célokról és értékekről, illetve a közös felelősségvállalásról is.

Az Eurodesk partnerszervezetek ennek a tanulási folyamatnak a kezdeményezőiként hatékonyan járulnak hozzá a fiatalok aktív polgári részvételéhez. Megannyi nemzetközi projektet valósítanak meg, emellett nem hanyagolható el jelentőségük a hazai ifjúsági munkában sem.

Hogyan működik a gyakorlatban egy projekt, ami az aktív polgári részvétel ösztönzését tűzte ki célként? 2021. októberében a „Speak Up!” elnevezésű, alapvető emberi jogokat feldolgozó ifjúsági csere során, –a hat ország (Belgium, Bulgária, Ciprus, Horvátország, Olaszország és Magyarország) fiataljaiból összeállt csapat azt tűzte ki célul, hogy a program végére létrehoznak egy portrékiállítást. A résztvevőkről készített fotókon megmutatták, mely alapvető emberi jogok állnak hozzájuk a legközelebb,zzel kívánták felhívni a társadalom figyelmét az alapvető emberi jogok tiszteletére és érvényesítésének fontosságára. Első körben tehát a fiatalokat érintő alapvető jogok tisztázására került sor. A projekt során az egyes tevékenységek egymásra épültek, keretet kaptak annak érdekében, hogy a résztvevők a legteljesebb tanulási folyamatban vegyenek részt. Minden gyakorlat legfontosabb eleme a feldolgozás, majd a közös értékelés volt. Az otthoni felkészüléssel az volt a cél, hogy a fiatalok még inkább sajátjuknak érezzék a projektet, aktív, felelősségteljes résztvevővé, "szervezővé" váljanak. Ennek eredményeképpen szervezői kompetenciájuk, flexibilitásuk, önállóságuk nőtt, a közösségért való tenni akarásuk fokozódott. Az ifjúsági csere közvetlen célja volt a résztvevők cselekvésre ösztönzése, és az aktív polgársághoz kapcsolódó információk és tudás átadása, elmélyítése. Mindezt különböző nemformális eszközökkel és informális tanulás révén érték el. A projekt hozzájárult a fiatalok önértékelésének erősítéséhez, szélesítette látókörüket, fogékonyabbá tette őket a saját környezetük és a világ problémái iránt. Hozzájárult az előítéletek, a diszkrimináció elleni küzdelemhez, az interkulturális párbeszéd biztosításához.

Kurdi Mónika
Kommunikációs Igazgatóság, Tempus Közalapítvány

A cikk eredetileg a Pályázati Pavilon 2023-as számában jelent meg. Hasonló tartalmakért lapozza fel online kiadványunkat vagy töltse le magazinunkat PDF-ben!

Utolsó módosítás: 2024.02.02.