---

Hogyan fog kinézni az új program, mennyi forrás áll majd rendelkezésre, milyen tevékenységeket fog tartalmazni és mi is lesz a neve? Verses Istvánnal, az Erasmus+ Programiroda vezetőjével beszélgettünk a jövőről. 

Az évforduló kapcsán kihívást jelent felsorolni az Erasmus+ elődprogramjainak nevét is. Várható újabb névváltozás?

Az elnevezés előreláthatólag nem fog érdemben változni. Fontos, hogy a program neve is stabilitást hordozzon, továbbvihető legyen a sikeres márkanév. Abban az esetben érdemes névmódosításon gondolkozni, ha új szektorok kerülnek bele. Amennyiben a jelenlegi portfólió marad, úgy várhatóan Erasmus+ - vagy ehhez hasonló - marad az elnevezés is.

Az Erasmus+ az uniós integráció négy legismertebb vívmánya között szerepel európai szinten. Hogyan tudja ezt a népszerűséget fenntartani a program? 

Ennek legegyszerűbb módja, ha megtartja a legnépszerűbb, legsikeresebb programelemeket. Fontos lenne a továbbiakban is a népszerűség fenntartásához, ha a részvételt, a bekapcsolódást esetlegesen gátló tényezőket, így pl. az adminisztratív akadályokat jobban le lehetne bontani, a szabályokat még jobban a felhasználók igényeihez lehetne alakítani, és még inkább felhasználóbarát pályázati és beszámolási felületek állnának rendelkezésre 2020-tól.

Várhatóan mik lesznek a következő program átfogó prioritásai és hogyan alakulnak ezek az egyes szektorok kapcsán? Látszik-e a várható irány?

A program átfogó prioritásai várhatóan nem fognak változni. Továbbra is fontos szempont lesz az európai uniós alapértékek népszerűsítése, a társadalmi befogadás, az interkulturális megértés és az aktív állampolgárság. Változások várhatóan a szektoriális prioritásokban lesznek. Az uniós szakpolitikai irányvonalakat mindig a tagállamok képviselői alakítják és a társadalmi kihívásokra adott válaszokon alapulnak. Ezek a programban is megjelennek. Arra számítunk, hogy az Erasmus+ program még erőteljesebb mértékben járulhat hozzá az Európai Unió előtt álló társadalmi-gazdasági kihívások kezeléséhez az oktatás és képzés részéről. Ilyen lehet a foglalkoztathatóság, a társadalmi befogadás és a minőségi oktatás kérdésköre például. A képzési rendszerek átjárhatósága még fontosabbá válik. Várhatóan előtérbe kerül 2020-tól a keretrendszerek támogatása, amely a jelenleginél sokkal inkább a tanulási eredményen alapuló megközelítésről és az informális tudás elismertetéséről fog szólni. Ennek megfelelően a képesítések és a tudás hordozhatósága kerül a középpontba.

A technológiai eszközök használata hangsúlyosabb lesz-e a programban? 

Egyértelműen igen, mert ez egy európai szintű trend jelenleg is. Az új generáció számára az IT eszközök használata alapvető lételem. Kényelmesebb és egyszerűsített pályázatkezelést tesz lehetővé az irodának és a felhasználóknak. Jelenleg is kitölthető elektronikusan a pályázati űrlap és a beszámoló, viszont reményeink szerint ez egyszerűbb és sokkal inkább felhasználóbarát lesz. Kommunikációban és a projekt eredményeinek terjesztésében pedig a különböző online csatornák és közösségi média eszközök használata szinte alapkövetelmény lesz.

Jelenleg szervezetek a kedvezményezettjei az Erasmus+ program pályázatainak. Várható, hogy ezt kiterjesztik egyénekre? 

Amennyire most látszik a tervekből, várhatóan nem lesz egyéni pályázás, mert a pályázatok fontos része, hogy szervezeti és intézményi stratégiára épüljön rá. Emellett az is elvárás, hogy fenntartható legyen, valamint szükséges az is, hogy a pályázat adott szektorhoz és ágazathoz kapcsolódjon, és ne csak egyéni érdeket szolgáljon ki.

Mekkora lesz várhatóan a következő program költségvetése?

Az ma már általános vélemény, hogy új programszakasz elején az előző program végére elért támogatási szintet tartani kell. Ez nagyságrendileg 40%-os növekedést jelent az aktuális számokhoz képest. Bízunk benne, hogy ez elérhető célkitűzés.

Hogyan lehetne még több első pályázót bevonni a támogatottak közé? Hangsúlyt helyez-e majd erre az új program? 

Egyértelműen cél lesz ez is a tervezés során. Folyamatosan bővíteni kell a pályázói kört, de nem elsősorban a több pályázat miatt. Bizonyos szektorokban jellemző az a fajta túlpályázás, ami sok jó minőségű beadott pályázatot, ezért alacsonyabb nyerési esélyt jelent. Magyarországon klasszikusan ide tartoznak az ifjúsági cserék, a szakképzési mobilitási és a köznevelési tanári mobilitási projektek. A cél az, hogy minél több intézmény ismerje meg az Erasmus+ programot, és növeljük a potenciális pályázói kört.

Inkluzív vagy elitista lesz az új program? 

Sok vád éri a jelenlegi programot, hogy kiválósági alapon szelektál, de jelenleg is célkitűzés, hogy mindenki számára reális és elérhető lehetőség legyen. Ezt támogatja például a szociális alapú kiegészítő támogatás a felsőoktatásban. A Tempus Közalapítvány álláspontja, hogy a követelmények leszállítása helyett inkább a pályázói kapacitás fejlesztésére kell törekedni. Növelni szeretnénk az átgondolt, minőségi és megalapozott pályázatok számát.

Az interjúkat készítette:

Szabó Csilla, Tempus Közalapítvány, Kommunikációs egység

A cikket elolvashatja a Pályázati Pavilon 2017/tavaszi számának 20-21.oldalán.

Mit gondolnak az Erasmus+ program jövőjéről a többi nemzeti irodában? Mikko Nupponen, Erasmus+ Nemzeti Iroda – Finnország Milyennek szeretné látni az Erasmus+ programot 2025-ben? Egy olyan Erasmus+ programot szeretnék látni, amely lehetővé teszi az európaiak számára, hogy megtanulják megismerni egymást, valamint másféle kultúrákat és életformákat. Továbbá olyat, amiben az Erasmus+ programban résztvevők olyan új készségeket és kompetenciákat sajátítanak el, amelyek segítik őket mind szakmai mind pedig magánéletükbenOlyan Erasmus+ programot szeretnék látni, amely a hagyományos tevékenységeken túl egyre inkább használja a modern technológiát (például a virtuális valóságot), és ilyen módon lehetővé teszi az európai együttműködést mindazok számára, akik valamilyen okból kifolyólag nem tudnak, vagy nem akarnak más országokba utazni. Fontosnak tartom, hogy az Erasmus+ program törekedjen a kiválóságra az oktatás és az ifjúsági munka minőségének előmozdításában, miközben a méltányosságot segíti elő azzal, hogy mindenki számára lehetővé teszi a részvételt. Hyvää syntymäpäivää Erasmus+! (Boldog Születésnapot Erasmus+!) ......................................................................................................................................... Madeleine Rose, Erasmus+ Nemzeti Iroda – Egyesült Királyság Mit kívánna az Erasmus+ 30. évfordulójára? Azt, hogy váljon még inkább láthatóvá a “plusz” az Erasmus+-ban, támogatva a programban meglévő értékeket. Hogyan látja a jelenlegi Erasmus+ program jövőjét a következő 10 év távlatában? Egy olyan jövőbeli programot látok, amely fokozottan eléri szakképzés területét és annak résztvevőit, miközben széleskörű lehetőségeket biztosít számukra. Ez az a terület, ahol a program közvetlenül a fiatalokra tett jelentős és pozitív hatásait igazán megtapasztalhatjuk. Sokan közülük az Erasmus+ program nélkül sosem dolgoztak vagy tanultak volna külföldön.  Szeretném ösztönözni a szektorokon átívelő együttműködés fokozottabb láthatóságát, lehetőleg egy kifejezetten e célt szolgáló intézkedéssel. Emellett kívánom, hogy minden szektor résztvevői megtapasztalhassák a szakmai fejlődést a programnak köszönhetően.

 

 

Utolsó módosítás: 2017.07.20.