Online tartalmak rendszerezése

 

Online tartalmak rendszerezésére az oktatáshoz kapcsolódóan és személyes, hétköznapi életvitelünk során egyaránt szükség lehet. A felénk áramló, minket körülvevő és az általunk közvetített információk olyan jelentős terjedelmű és változatos médiaformátumú anyagokat jelentenek, amelyeket megfelelő rendszerezés nélkül nehezen tudnánk követni.

A rendszerezésnek számos formája lehet, ebben a szócikkben egy-két - oktatás során is használható - lehetőséget járunk körbe.

 

Online mappák

Az online mappák (az angolból vett fordítás miatt “meghajtó”-ként is szokták emlegetni) olyan tárhelyek, amelyek biztosítják, hogy az általunk létrehozott és velünk megosztott adatokat, szöveges, képi, hang-és videoanyagokat egy felhőalapú környezetben tároljuk. A felhőalapú tárolás biztosítja, hogy a felhasználók által létrehozott és megosztott tartalmak nem egy számítógépen érhetőek el, hanem azokat több szerver tárolja. Ez a tárolási mód lehetővé teszi, hogy a fájlok mindig elérhetőek legyenek. A nagyobb szolgáltatók (Google Drive, Microsoft One Drive) kínálnak ingyenesen elérhető tárhely-szolgáltatásokat is, illetve vannak olyan online szolgáltatások (pl. Dropbox), amelyek regisztrációt követően biztosítják számunkra az online tárolást és a tárolt fájlok másokkal történő megosztását.

Google Drive

A Google számos szolgáltatása nagyon jó lehetőséget biztosít az oktatás támogatására, így az online mappák, tárhelyek kapcsán is a Google Drive szolgáltatását mutatjuk be részletesebben. (Bemutató a szolgáltatáshoz itt érhető el, angol nyelvű súgó pedig itt.)

A Google Drive része a Google Dokumentumokés a Google Prezentáció is, amelyekről már korábbi szócikkekben (belső link) olvashattunk, de emellett táblázatokat, rajzokat is kezelhetünk ezen a felületen, valamint már elkészült fájlok, otthoni tárolását tehetjük így biztonságosabbá, ha feltöltjük a Google Drive felületére.

Látjuk tehát, hogy a Google Drive egyrészt fájlok feltöltését teszi lehetővé, és így a tárolásukat teszi biztonságosabbá, hiszen azok internetkapcsolattal bárhol és bármikor elérhetőek. Másrészt a Google Drive lehetőséget ad online létrehozott tartalmak tárolására is, ilyen például a szöveges dokumentum, a táblázat, a prezentáció is.

A kétféle tárolás közötti különbség több területen megmutatkozik. A korábban saját eszközeinken tárolt állományok feltöltése csökkenti az online tárhelyet (ingyenes fiókkal 15 Gb tárhelyünk van), míg a Google Drive felületén létrehozott fájlok a 15 Gb-os, ingyenes tárhelyünket nem terhelik, azt nem csökkentik.

A Google Drive lehetővé teszi, hogy letöltsük azt egy mappaként a saját számítógépünkre vagy akár az okostelefonunkra is (temészetesen több eszközön egyidőben is használhatjuk a Drive szolgáltatásait), amely biztosítja, hogy internetkapcsolat nélkül is megtekinthessük mindennek azt a változatát, amely a legutóbbi online kapcsolatkor rendelkezésre állt. Ez rendkívüli előnyt jelent, hiszen így - amennyiben megfelelő tárterület van a számítógépünkön vagy más eszközünkön - bárhol, bármikor elérhető a fájlok legutóbbi online változata. Fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben internetkapcsolat nélkül szerkesztünk vagy törlünk valamit a fájlok közül, úgy a következő internetkapcsolat beálltakor azokat a rendszer szinkronizálja, vagyis amit offline törlünk, azt online sem találjuk meg a továbbiakban.

A Google Drive-on tárolt fájlok biztonságban vannak, így bármi történik az okostelefonunkkal, táblagépünkkel vagy számítógépünkkel, a Drive-on tárolt fájlok megmaradnak.

A Google Drive lehetőséget ad arra, hogy nem csupán fájlokat, hanem teljes mappákat megosszunk más felhasználókkal, és azt követően a mappa minden eleme meg lesz osztva a meghívott felhasználóval.

A Drive-on tárolt fájlokhoz csak az adott felhasználó férhet hozzá, amíg meg nem osztja őket.

Oktatóként az alábbiak során lehet hasznos a Google Drive használata:

  • Létrehozhatunk és megoszthatunk mappákat más kollégákkal vagy hallgatóinkkal történő együttműködésre.
  • Létrehozhatunk mappákat a különböző, általunk tanított csoportokhoz kapcsolódóan.
  • Feltölthetjük biztonsági tárolás céljából az otthon meglévő állományainkat.

 

Közösségi könyvjelzők

A közösségi könyvjelzők online tartalmak rendszerezésére szolgálnak. Közösségi könyvjelzőt használva az általunk megtekintett és mentett oldalak úgynevezett címkékkel (tag-ek) ellátva bármikor könnyedén visszakereshetőek, valamint megoszthatóak más felhasználókkal.

Közösségi könyvjelzőkkel elmenthetünk bármilyen online tartalmat, amelynek van URL-címe, de általában olyan tartalmakat szoktak menteni a felhasználók, amelyek például egy-egy érdekes tanulmányt, cikket, képet tartalmaznak, és nem azokat az oldalakat, amelyeket naponta látogatnak például hírolvasás vagy e-mail olvasás céljából.

Az URL-cím mellett a mentett tartalmakhoz a rendszerek automatikus címkéket is társítanak, amelyeket a linken megjelenő tartalom vagy cím alapján állítanak össze. Ezeket a címkéket felhasználóként elfogadhatjuk vagy elvethetjük és létrehozhatunk saját, egyéni címkéket is a tartalmakhoz kapcsolódóan.

A legismertebb közösségi könyvjelző szolgáltatás a Pearltrees  és a Diigo. Mindkét felület ingyenesen használható és korlátlan számú link menthető el ezeken az oldalakon. (Az egyik rendszerben elmentett linkek a másik rendszerbe átvihetőek, így ha valamelyik nagyobb mértékben felel meg az igényeinknek, mint a másik, akkor az általunk mentett linkek úgymond átköltöztethetőek.)

A rendszer regisztrációt követően működik, és a felhasználó dönthet arról, hogy az általa elmentett linkek nyilvánosan megtekinthetőek (a rendszerben a felhasználó nevére kattintva), vagy pedig magán célra menti ezeket a linkeket, és azok a neve alatt, belépés nélkül nem jelennek meg.

A közösségi könyvjelző oldalakon követhetünk más felhasználókat, ismerősöket vagy érdeklődési kör alapján olyan embereket, akik számunkra is érdekes tartalmakat osztanak meg. Ezek a lehetőségek biztosítják és támogatják a szakmai közösségek fejlődését, erősödését.

Az oktatásban az alábbi esetekben használhatjuk a közösségi könyvjelzőket:

  • Egy adott kutatási témához cikkek, tanulmányok gyűjtése, megfelelő címkékkel ellátva.
  • Egy hallgatócsoport számára készíthetünk ajánlott linkgyűjteményt, és az gyűjteményben található linkek esetében a releváns címkék mellett megjelenhet mondjuk a kurzus kódja is. Ez éppen elég speciális lehet ahhoz, hogy erre a címkére szűrve csak azok a találatok jelenjenek meg, amelyeket oktatóként a hallgatók számára gyűjtünk.
  • Az előbbi ötlet folytatása lehet, ha a hallgatókat is arra kérjük, hogy a kurzushoz kapcsolódóan gyűjtsenek linkeket a saját profiljuk alatt. Amennyiben ezeket ők is a közös megegyezés alapján használt címkével látják el, így egy színes, nagy gyűjteménye alakulhat ki a kurzus linkjeinek.
  • Keresésre is (akár címkékre, akár felhasználókra, témákra is kereshetünk) használhatjuk az oldalt, egyfajta tudásbázisként.

Készítette: Lévai Dóra

Címkék

online tárhely, online mappa, online rendszerezés, közösségi könyvjelzők

Linkgyűjtemény:

Papp-Danka Adrienn: Korszerű környezet, korszerű eszköztár. Oktatástechnika és média 
Ollé János – Papp-Danka Adrienn – Lévai Dóra – Tóth-Mózer Szilvia – Virányi Anita:Oktatásinformatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013. 
Google Drive: http://drive.google.com/ 
Ollé János: Közös könyvjelző és közös katalógus.  In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Oktatásinformatikai módszerek. Raabe Kiadó, Budapest, 2010. szeptember
Tóth-Mózer Szilvia: Google megosztott prezentáció. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Oktatásinformatikai módszerek. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. január

 

Ajánlott irodalom:

Ollé János: Közös könyvjelző és közös katalógus.  In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Oktatásinformatikai módszerek. Raabe Kiadó, Budapest, 2010. szeptember
Tóth-Mózer Szilvia: Google megosztott prezentáció. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Oktatásinformatikai módszerek. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. január

Utolsó módosítás: 2019.05.02.