Tükrözött osztályterem

A tükrözött osztályterem modell (angolul flipped classroom, magyarul “fordított osztályterem” néven is ismert) a hagyományos oktatás egyfajta megfordítása. Olyan tanulásszervezési megoldás, ahol a hallgatók otthon tekinthetik meg az oktató által előre elkészített, ráhangoló előadást és egyénileg tanulmányozzák a tananyaghoz kapcsolódó ajánlott segédanyagokat, online forrásokat. A módszerről egy átfogó videó itt érhető el.

 

A tükrözött osztályterem módszerében rejlő lehetőségek

A tükrözött osztályterem bevonódást támogató és hallgatói érdeklődésen alapuló módszer, amely során a hallgatói passzivitás aktivitássá változik. A tükrözött osztályterem felcseréli a kontaktóra követésének helyszínét (otthonra az intézmény helyett) és azt, hogy hol tanulnak és oldják meg a feladatokat a hallgatók (az intézménybe helyezi az otthoni környezet helyett).

Ebben a tanulásszervezési eljárásban a hallgatók a tevékenységük során önállóbbak, érdeklődőbbek és tudják hogy a kérdéseikre lesz idő, tudnak róla beszélgetni. A hagyományos előadásokkal szemben itt az előadóterem helyett a műhely kerül előtérbe (Hörsaal helyett Arbeitssaal),  mert az oktató nem a katedra mögül beszél, hanem bekerül a hallgatók közé, mindenkit megkérdezhet a haladás mikéntjéről. Az oktató mindenkire figyelhet, és együtt gondolkodhatnak, a hallgatók saját igényei szerint.

Az oktatói előadás közben vagy után a hallgatóknak visszacsatolásként például tesztet kell kitölteniük, mely eredményét rövid időn belül megtudják. A tanteremben kerülnek megoldásra az otthoni feladatok, ahol általában az interaktív tevékenység, a kollaboratív munka áll a középpontban.

Külföldön sok jó gyakorlatot mutattak be a tükrözött osztályterem módszerére, és Magyarországon is vannak olyan kezdeményezések, amelyek ezen tanulásszervezési módszer népszerűsítésére törekszenek (Pl. Sulinet online kurzus), illetve jógyakorlatként az elsők között próbálták ki a BCE-n és az ELTE PPK-n a módszert felsőoktatásban.

Fontos megjegyezni: a tükrözött osztályterem nem csak egy online kurzus, vagy online video, mivel a videó nem helyettesíti a tanárt! Nem csak arról szól, hogy a hallgatók csak önállóan dolgoznak a számítógép előtt, hanem ezzel felkészülnek az oktatóval közös témafeldolgozásra.

 

A tükrözött osztályterem szakaszai

  1. Az oktató (a legtöbb esetben saját maga által készített) videóanyagokat tesz elérhetővé, amelyeket a hallgatók otthonról tudnak megtekinteni. (Jó példa lehet a Khan Akadémia, ahol több ezer online videó található, különböző témákban, de ez csak a kiindulópont vagy a köznevelés számára készített Videótanár és zanza.tv.) Fontos szempont, hogy a hallgatók a kontaktórai tevékenységbe csak akkor tudnak bekapcsolódni, ha előzetes ismereteik vannak egy adott témáról.
  2. Ezt követően, a kontaktórán kiscsoportos feldolgozás következik közösen, az oktató által támogatva, egyéni tanulási utak követésével és egyéni igények figyelembevételével. A hallgatókat ennek a módszernek a keretében azzal is motiválhatjuk, hogy felelőssé tesszük őket a saját maguk által elsajátított ismeretanyagért. Az oktató, a hallgatók kérdéseit nem csupán a kontaktórákon válaszolhatja meg, hanem számukra válogatott forrásokat biztosíthat otthoni megtekintésre és elemzésre, amely lehet videó, e-könyv, multimédiás elem.
  3. A következő kontaktóra során műhely, beszélgetés, vita, kérdések megbeszélése következik. (A tanteremben, a feladat során az oktató támogathat, így valódi segítséget tud adni a produktum kialakításához. Ezzel szemben otthon, egyedül nem mindig olyan egyszerű a feladat, a hallgatók elfáradhatnak, vagy kedvüket és motiváltságukat veszíthetik.)
  4. Az utolsó a produktív szakasz, amely során a hallgatók például bemutatják az általuk elkészített prezentációt, vagy a tananyag más formában megvalósult feldolgozását és közösen értékelik az elkészített anyagokat.

A tükrözött osztályterem szakaszairól és a lépések mikéntjéről itt is olvashatunk.

 

A tükrözött osztályterem előnyei

A kontaktórák során, a hallgatók előzetes felkészülésére alapozva megválaszolhatjuk a kérdéseiket és kételyeiket, csoportmunkát szervezhetünk, sok olyan tevékenységet valósíthatunk meg, ami interaktívvá teszi az órát és a hallgatók főszereplőkké válhatnak a történetben.

  • A tükrözött osztályterem módszere megfelelő módszer lehet a kontaktórai motiválatlanság, fegyelmezetlenség esetén.
  • A tükrözött osztályterem egy olyan tanulási környezet, amelyben a tanulók felelősséget vállalnak a saját tanulásukért, ugyanakkor több idő jut a tanár és a tanulók közötti kapcsolattartásra.
  • A tükrözött osztályterem egy olyan közeg, amelyben az oktató nem a tudás kizárólagos közvetítője, hanem a hallgatók melletti segítő inkább. A hallgatók a saját tempójukban, saját időbeosztásuknak megfelelően haladhatnak, és a megszerezhető ismeretek nem korlátozódnak az oktató tudására.
  • A tükrözött osztályterem a csoportalkotás egy módja, a jobban teljesítő hallgatók ösztönözhetik a gyengébben teljesítő társaikat is.
  • A tükrözött osztályterem egy olyan megoldás, amely során a létrehozott tartalmak archiválhatóak és megőrizhetőek a jövő számára is, ezek visszakereshetőek, hivatkozhatóak, így a hiányzók és a későbbi érdeklődők sem maradnak le.

 

A tükrözött osztályterem korlátai

A tükrözött osztályterem módszertani alapja, hogy a hallgatók az otthoni felkészülés során, az előzetes ismeretszerzés szakaszában teljesítsék a feladatokat, vagyis megnézzék az oktató által közzétett videókat.

A tükrözött osztályterem módszerének keretében a videó nem csak egy forrás, hanem minden további munkának az alapja. Érdemes a módszerről a bevezetése előtt beszélgetni a hallgatókkal, elmondani annak előnyeit és azt, hogy mire kell figyelni, mitől működik majd jól a közös munka.

A tükrözött osztályterem módszerét alkalmazva először nehéz lehet az oktatói gyakorlat változása. Viszonylag sok idő szükséges a pontos tervezéshez és kivitelezéshez is, hiszen a kontaktórák során megnő a hallgatói aktivitás.

A tükrözött osztályterem módszerét mindenképpen olyan oktatóknak ajánljuk, akik kellő jártasságot szereztek már digitális eszközhasználat terén és a digitális kompetenciáik fejlettebb szinten vannak.

A felsőoktatásban alkalmazott innovatív oktatási módszerek elterjesztéséért és a jó gyakorlatok meghonosításáért a Tempus Közalapítvány olyan műhelysorozatot indított 2014-ben, amelynek többek között a tükrözött osztályterem is egy kiemelt témája volt.

Ezen a műhelyen két felvezető videó után volt egy kontakt műhely a tükrözött osztályterem módszeréről, illetve a felsőoktatási felhasználhatóságáról, amelyet az élmény alapú tanulás határozott meg. A műhely gyakorlati feladatainak prezentációja, a betekintés kedvéért itt érhető el.

Készítette: Lévai Dóra

Címkék

tükrözött osztályterem, innovatív módszer, flipped classroom, web2.0, tanulás

Linkgyűjtemény:

 

Jógyakorlatok:

 

Ajánlott irodalom:

  • Aaron Sams, Jon Bergmann, Kristin Daniels, Brian Bennett, Helaine W. Marshall, Kari M. Arfstrom (2014): Flipped Learning Network . The four Pillars of F-L-I-P. Definition of Flipped Learning. URL: http://bit.ly/1kQYCfn
  • Bodnár Éva, Csilliko Olga, Daruka Magdolna és Sass Judit (2017): Varázsszer-e a tükrözött osztályterem? Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3068/1/TukrozottOsztalyterem2017.pdf
  • Bergmann, J., & Sams, A. (2012). Flip Your Classroom: Reach Every Student in Every Class Every Day. Eugene, OR: International Society for Technology in Education.
  • Maurizio Maglioni e Fabio Biscaro (2014): La classe capovolta. Innovare la didattica con la flipped classroom
  • Neil Aronson, Pearson Intern, Kari M. Arfstrom, Flipped Learning Network & Kenneth Tam, Pearson (2013): Flipped Learning in Higher Education. URL: http://bit.ly/1opMmkK
  • Ollé János, Ruszkai Nóra és Hülber László (2017): A tükrözött osztályterem módszertana és tanulásszervezése. in: (Hülber László, szerk) A digitális oktatási kultúra módszertana. Eger. Eszterházy Károly Főiskola. 85-126.

Utolsó módosítás: 2019.05.02.