Kreativitás és innováció az egész életen át tartó tanulás folyamatában
2009. április 29.

A Kreativitás és Innováció Európai Évének kiemelt eseményeként került sor 2009. április 28-án Budapesten a Tempus Közalapítvány konferenciájára, amely konkrét példákon keresztül mutatta be a mintegy 250 részt vevő pedagógusnak, hogy milyen pályázati lehetőségeket kínál az európai uniós Egész életen át tartó tanulás program, milyen tapasztalatai vannak a nemzetközi oktatási-képzési együttműködéseknek, és hogyan járul hozzá mindez a kreativitás és innováció fejlesztéséhez.
A rendezvényen adták át a Nemzetközi Együttműködési Kultúráért Nívódíjakat is a legszínvonalasabb Comenius, Leonardo és Erasmus projektek munkájának elismeréseként.

Kreativitásról beszélve sokan művészeti vagy műszaki tehetségre asszociálnak, de tágabb értelemben sokkal inkább egy gondolkodásmódról vagy hozzáállásról – eredeti ötletekre, új válaszokra való képességről – van szó. A tudásgazdaság kreatív embereket igényel, olyanokat, akik új dolgot tudnak kitalálni, vagy másképp közelítik meg a problémákat. Albert Einstein frappáns megfogalmazásában: „Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja.”

A siker kulcsa a folyamatos reagálás a változó környezetre, erre pedig a kreatív erőforrások tesznek képessé. Az oktatást úgy kell átalakítani, hogy igazán kreatívan és innovatívan gondolkodó fiatalok kerüljenek ki az iskolából, akik feltalálják magukat bármilyen élethelyzetben. Létfontosságú, hogy mindenkinek lehetősége legyen megszerezni a kulcsfontosságú kompetenciákat, és a megszerzett készségeket folyamatosan frissen tudja tartani. Az egész életen át tartó tanulás fejleszti a kreativitást, ösztönzi az innovációt, és így lehetővé teszi a teljes értékű részvételt a gazdasági és társadalmi életben.

Mivel az oktatásnak ilyen kiemelkedő szerep jut tehát a kreativitás és innováció fejlesztésében, nem meglepő, hogy a Kreativitás és Innováció Európai Évének kiemelt területei egybevágnak az Egész életen át tartó tanulás program céljaival. Az összes pályázattípusban előnyt élveznek a készségek fejlesztését, az átfogó egész életen át tartó tanulási stratégiák kidolgozását és megvalósítását, valamint az innováció és kreativitás fejlesztését célzó tevékenységek.

Az április 28-án megrendezett konferencia, amely az Európai Bizottság és az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával valósult meg, konkrét példákon keresztül mutatta be, hogyan járul hozzá az Egész életen át tartó tanulás program – pontosabban az általa támogatott számos projekt – a kreativitás és innováció fejlesztéséhez az oktatás minden szintjén. Saját személyes és szakmai tapasztalataik alapján Comenius, Leonardo, Erasmus és Grundtvig projektek képviselői segítettek választ keresni azokra a kérdésekre, hogy mi a célja a művészeti oktatásnak, mi a jelentősége a kreativitás fejlesztésének, milyen kreatív formákat találhatunk az önkifejezéshez, mikor válik a kulturális sokszínűség a kreativitás és innováció forrásává, hogyan szolgálják a természettudományok és a műszaki tudományok az aktív, innovatív gondolkodásmód fejlesztését, vagy milyen eszközökkel fejleszthető a vállalkozói szellem az iskolában.

Galambos Gábor, a Tempus Közalapítvány elnöke beszédében elmondta: „Az európai uniós Egész életen át tartó tanulás program nem az egyetlen módja annak, hogy a közös munka, a nemzetközi tapasztalatcsere, az egymástól tanulás révén becsempésszük a kreativitást és az innovatív képességek fejlesztését az oktatásba – de mindenképpen igen jelentős eszköz, amellyel számolnunk kell, és amelyre számítanunk lehet a kitűzött célok elérése érdekében.”

A délutáni kerekasztal-beszélgetésen Mérő László matematikus, Rubik Ernő mérnök-feltaláló, Suhajda Virág, a Rogers Személyközpontú Középiskola képviselője, Murvai József csorvási pedagógus (az Edison Klub vezetője) és Kristóf Péter, a Junior Achievement pedagógiai munkatársa vett részt.
Rubik Ernő szerint a kreativitás velünkszületett tulajdonságunk, elemi adottság arra, hogy új válaszokat tudjunk adni.
Suhajda Virág kiemelte, hogy a gyermekekben meglévő kreativitást kellene megőrizni, és nem elfojtani, hogy aztán ne kelljen azon töprengeni, hogyan fejleszthető a kreativitás.
Mérő László szerint a poroszos, hagyományos iskola nem feltétlenül tesz rosszat a kreativitásnak, sőt: van mit kijátszani, a gyerekek feszegetik a kereteket.
Mivel minden gyerek más-más módon tanul, ezért érdemes a gyerek személyiségének megfelelő intézményt választani – szögezték le a résztvevők, valamint abban is egyetértettek, hogy nem is annyira az iskolai kereteken, hanem sokkal inkább a tanárokon múlik, hogy kibontakozik-e a gyerekek kreativitása.

A rendezvény keretében került sor a Nemzetközi Együttműködési Kultúráért Nívódíjak átadására a legkiválóbb, legszínvonalasabb projektek munkájának elismeréseként.