Víz: Életünk közös forrása, közös felelősségünk

2010 | Köznevelés | környezetvédelem, természettudomány | Budapest | Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Címkék: Önálló tartalom és információgyűjtés, feldolgozás, Problémamegoldás, Példák, analógiák felismerése, Személyes és társas készségek, IKT eszközök alkalmazása a tanórán, Projektszerű megvalósítás, Kísérletezés

Projektünk témája a víz mint közös életforrás, közös felelősség volt, célunk pedig, hogy a projektben részt vevő iskolák tanulói a vízről mint természettudományos és kulturális jelenségről ismereteket szerezzenek, illetve a már meglévőket bővítsék, valamint megismerjék az egyes országok vízzel kapcsolatos problémáit és szükségleteit.

A természettudományos projekt elindítása mellett azért döntöttünk, mert iskolánkban a reál tantárgyak, így a környezet- és természetismeret, valamint a környezetvédelem a nyelvtanulás mellett nagy népszerűségnek örvendenek, a téma tehetségprogramunkban is szerepel(t), és a természettudományokkal kapcsolatos tevékenységeink, iskolai programjaink a tanulók által igen kedveltek.

A két év során a tanulók betekintést nyertek az alábbi témakörökbe: a víz mint a nemzeti és nemzetközi kulturális örökség része, szerepe a gazdaságban és a kereskedelemben, a víz mint korlátozott és sebezhető forrás, a víz mint élettér.
Kiemelt célunk volt, hogy a gyerekek megtanulják, hogyan bánjanak tudatosan és óvó módon a vízzel. A fenti témákkal mindegyik ország foglalkozott, természetesen az egyes területeket a saját szemszögéből és anyanyelvén megközelítve.

A tevékenységek sokfélék voltak. Diákjaink meglátogattak vízierőművet, víztározót, szennyvíztisztítót, gyógyfürdőket, azok forrásait. Különböző fizikai és kémiai kísérleteket végeztek, folyó és állóvizek minőségét vizsgálták, a vízben és víz mellett élő növény- és állatvilágot tanulmányozták, játékos foglalkozásokon, játszóházakon, témanapokon, interaktív foglalkozásokon vettek részt. Felvételeket készítettek, élményeiket feldolgozták rajzokban, plakátok, prezentációk, kiállítások formájában. A vízhez kapcsolódó meséket, színdarabot adtak elő. A népi hagyományokat felelevenítve vízhez kötődő népdalokat, mondókákat, szólásokat, közmondásokat gyűjtöttek. Zenéltek a vízről, vízzel, vízi hangszerekkel. A sport sem maradt ki: vízi váltóverseny, evezés színesítették a programot.

Ezek a tevékenységek a projektben részt vevő iskolák (Magyarország, Németország, Ausztria, Görögország, Törökország) egész életét átszőtték, és rengeteg alkalmat adtak a partnerekkel való közös gondolkodásra és tapasztalatcserére.
A feladatokat rendszeresen egyeztettük, és megbeszéltük a folyamatokat, ehhez legnagyobb segítségül az internet szolgált. A közös tevékenység meghatározó része volt a digitális, és az ezzel párhuzamosan a nyomtatott képes szótár elkészítése.

Sikerült a tanulókban tudatosítani, hogy a víz közös kincsünk, közös felelősségünk, mellyel tudatosan kell bánni. Ami ma még természetes, az holnap veszélyben lehet, ha kellőképpen nem óvjuk, és hozzáállásunkon, gondolkodásmódunkon nem változtatunk.
A projekt eredményei mások számára is hasznosíthatóak lehetnek. Létfontosságú a víz témakörének minél sokoldalúbb megközelítése, hisz napjainkban a vízhiány, de a sok víz is problémát jelenthet, erre fel kell hívni már kisgyermekkorban az emberek figyelmét. Tanítani és a mindennapokban alkalmazni kell a tudatos vízfelhasználást.

A projekt befejezése óta több tevékenységet (pl. élővizek vizsgálata, a háztartásokon belüli vízfelhasználás kérdőíves összevetése, „vizes” játszóházak, üzemlátogatások, vízi sportok) megismételtünk, és az éves iskolai munkatervünk része lett. A honlapunkon ismertetett tevékenységek átvehetők, alkalmazhatók, hozzáférhetők, különösen az általános iskolai korosztály számára.
Nagy eredménynek tekintjük a fentieken túl, hogy a két év során a teljes tanulói közösséget, szüleiket és a tantestület minden tagját sikerült bevonni a projektbe, s emellett külső partnerek is közreműködtek, illetve betekintést kaptak az iskolákban zajló eseményekbe.

A mobilitásokban részt vevő tanulók és pedagógusok közvetítették az iskolai közösség felé a más kultúrájú és más-más életkörülmények között élő népek megismerésének, elfogadásának a lehetőségét és fontosságát. A személyes tapasztalatok megerősítettek bennünket abban, hogy a problémákat, a konfliktusokat lehet és kell közösen kezelni, hisz ez az alapja a nemzetek hatékony együttműködésének. Ez a projekt is érezhetően fejlesztette a munkaközösségek közötti együttműködést, együttgondolkodást. A közös tevékenységek által a tanulók önbizalma, érdeklődése, szociális érzékenysége fejlődött, megismerték más régiók, országok kultúráját és problémáit, és közösen kerestek megoldási lehetőségeket, fontossá vált számukra a nemzetközi együttműködés szükségessége, távlatokat nyitott számukra a projektbe való bekapcsolódás.

Molnár Márta