Fenntartható fejlődés a modern európai társadalmakban

2004 | Köznevelés | aktív állampolgárság, egészségügy, környezetvédelem | Győr-Moson-Sopron | Szabadhegyi Közoktatási Központ, Győr

Címkék: Auditív készségek, Írásbeli szövegértés, szövegalkotás, Önálló tartalom és információgyűjtés, feldolgozás, Kreatív gondolkodás, Kritikai gondolkodás, Érvelés, Személyes és társas készségek, Kooperatív megközelítés, Projektszerű megvalósítás, Csoportdinamika kialakítása

Egy Comenius akciókról szóló tájékoztató szünetében a résztvevők rendelkezésére bocsátott e-mailek között akadtam rá egy svéd kolléga rendkívül fontos és aktuális „Fenntartható fejlődés” című projektötletére. E téma, mely leggyakrabban a környezetvédelem kapcsán kerül szóba, lengyel, spanyol és román kollégák érdeklődését is felkeltette, így öt ország folytathatott hihetetlenül érdekes és hasznos tevékenységet a Comenius iskolafejlesztési projekt három éve alatt, 2004 és 2007 között.

A környezeti nevelést Nemzeti Alaptantervünk kiemelt fejlesztési feladatnak tekintette (és tekinti ma is), melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia. Nagyszerű lehetőségnek tartottuk ennek szellemében témánkon keresztül erősíteni a tantárgyközi kapcsolatokat. Projektünk epilai (Spanyolország) előkészítő látogatásán lendületes „brainstorming” vezetett a 3 év tematikájának kidolgozásához. A környezetvédelem (ártalmak kiszűrése, előremutató alternatívák bevezetése) és a környezettudatos életmód (amely végül a 3. projekt év témája lett) szorosan összefügg az egészséggel. Mivel közvetlen célcsoportunk a programban részt vett 30 tanuló volt, közvetett célcsoportunk pedig intézményünk valamennyi tanulója és pedagógusa, közös munkánk első éve az ifjúság egészségéről szólt, mely természetes módon összekapcsolódott a sporttal is. Figyelmet kapott az iskolai büfé kínálata, ahol máris ellentétes érdekek feszültek egymásnak. Kötelesség, jog, a másikkal való törődés, erőszak, konfliktuskezelés, problémamegoldás – máris a demokrácia témaköréhez értünk, mely második projektévünket kísérte végig.

Tanulóink ismerték a demokrácia fogalmát, hiszen több diákcsoportunk sikeresen szerepelt már állampolgári vetélkedőkön. A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának egyik fontos feltétele az egyén részvétele a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete mellett, erőszakmentesen. Uniós tagságunk első évfordulójára tervezett iskolai EU-s vetélkedőnket az uniós állampolgárság kérdésére is kiterjesztettük. A tanulók fejlesztésére vonatkozó céljainkat a következőkben fogalmaztuk meg:

  • Az információszerzés különböző módjainak megtanulása.
  • A megszerzett információk szempontok szerinti szelektálása és integrálása.
  • Mindeközben az idegen nyelv (angol) eszközként történő használata.
  • A csoportban végzett munka gyakorlása úgy, hogy közben mindenkinek egyéni felelőssége is van a közös munka eredményéért. Ez a tevékenység kétségkívül fejleszti az önismeretet és a reális önértékelés irányába mutat, ugyanakkor az önbizalmat is növeli.
  • Saját nemzetünk, szűkebb-tágabb hazánk értékeinek megismerése. Legyenek ezekre az értékekre büszkék, és mutassák be partner intézményeinknek. Vegyék észre, hogy minden EU nemzet értékeivel az egységes Európa csak gazdagodik, ám anélkül, hogy a tagország, a nép azonosságtudata veszélybe kerülne. Lehetünk európaiak úgy, hogy közben magyarok maradunk.
  • Az érdeklődés felkeltése, fenntartása, nyitottság. Ismerjenek meg idegen kultúrákat és tanulják meg természetesen elfogadni és kezelni a másságot. Ismerjék meg az EU történelmi hátterét, céljait, intézményrendszerét és alapdokumentumait, és segítsék közvetlen környezetüket helyes és objektív tájékoztatással.

Iskolai keretek között, osztályfőnöki órákon szerveztünk tanár-diák beszélgetést a demokráciáról, és annak intézményünkön belüli megvalósulásáról. Három részből álló vitasorozat indult iskolánkban és partnerintézményeinkben „Erőszak az iskolában / családban / társadalomban” címmel. Ezzel azt céloztuk, hogy diákjaink ne csak megismerjék (kötelességeiken túl) jogaikat, de élni is tudjanak velük, és sajátítsák el az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességeket (pl. az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, az együttműködés képessége) és a társadalom által elfogadott viselkedés formáit. Mindezek szellemében a programban részt vevő lányok és fiúk száma közel azonos volt, s két mozgássérült tanuló is aktív részese volt a mobilitási programoknak.

Az angol nyelven történő kommunikáció elősegítésére és elmélyítésére ötnyelvű miniszótárt készítettek a diákok, amely a demokráciával kapcsolatos legfontosabb ötven szót tartalmazta. (A másik két témából is készült hasonló miniszótár.)
Az európai uniós vetélkedő szintén iskolánkon belül zajlott. A három fős csapatok egyike nem volt résztvevője iskolánk Comenius programjának, de érdekelődni kezdtek tevékenységeink iránt. Vetélkedőnk kérdéseit angol nyelven megküldtük partnerintézményeinknek is, akik változatlanul vagy csekély módosítással iskolájukban is megszervezték a versenyt. A demokrácia és az Európai Unió kérdéskörében egyre jobban elmélyülő tanulók csoportja országos szinten is megmérette magát. Az Európa 2000 állampolgári vetélkedőn 2005-ben nyolcadik, 2006-ban pedig második helyezést értek el.

Iskolánk 3 tagú vezetősége és két diák-önkormányzati vezető látogatást tett lengyelországi partneriskolánkban (Nowy Sacz), melynek során delegációnk részt vett a helyi lengyel középiskolások ifjúsági parlamenti ülésén a Városháza dísztermében. Itt megismerkedhettünk a lengyel fiatalok problémáival és elért eredményeikkel. A lengyel diákok közül sokan vállalták, hogy heti három órát az idősek és a betegek önkéntes segítésére fordítanak.

Ugyancsak három tanár és két diák látogatott el a svéd partneriskolába (Skelleftea), ahol az iskolai élet remekül működő demokratikus gyakorlata fogadott bennünket. Az igazgató minden hétfő reggel fogadta az intézmény három diákvezetőjét, akik fél órát kaptak arra, hogy tolmácsolják a tanulók megoldásra váró problémáit.
A nyolc speciális tanítási igényű tanuló csoportmegbeszélésen közös döntést hozhatott arról, hogy a hét harmadik szabadidős, illetve sportfoglalkozását hogyan töltsék el. Javaslatok, ellenvélemények, érvek hangoztak el, és konszenzusra kellett jutniuk, hogy érvényesíthessék elképzelésüket.

Egyik délután részt vettünk a városi Kongresszusi Központban az iskola tanulói számára szervezett „A demokrácia modern formái” című előadáson. A két előadó egyike Hanna Marklund, a Svédország legjobb női futballistája címet kiérdemelt élsportoló volt. A sport személyiség- és jellemformáló szerepéről beszélt, a pozitív energiát adó csoportmunka jelentőségéről, a felelősségvállalásról, a döntés képességéről és a változások iránti nyitottságról, rugalmasságról.

Rengeteget tanultunk ezeknek a látogatásoknak az alkalmával. Tapasztalatainkat rendszeresen megosztottuk iskolánk valamennyi tanárával, diákjával és a szülőkkel. A Comenius tevékenységünket és közös európai eredményeinket bemutató újságcikkek és a győri televízió projektünkről készített műsora a helyi lakosság széles köréhez eljutott, akárcsak a három évet átfogó színes brosúránk. Tapasztalataink birtokában mindig szívesen segítettünk más iskoláknak nemzetközi kapcsolatok létrehozásában.
Projektünk legnagyobb erénye, hogy az egykori diákok ma is elismerik, hogy a projekttevékenységeknek köszönhetően sokat fejlődött a személyiségük, megtanultak környezettudatosan élni, egészségesen táplálkozni, számítógépezés közben 40 perc után ma is felpattannak kétperces mozgásra, és a konfliktusokat megoldandó feladatnak tekintik. Ma is örömmel emlékeznek vissza az évekkel ezelőtt megvalósított programokra, melyeknek köszönhetően látókörük és nyelvtudásuk szélesedett. Jómagam szinte valamennyi régi partnerünkkel baráti kapcsolatot ápolok.

Pappné Kuster Klára