Közügyek megoldása közösen - Diákok készülnek az aktív állampolgárságra

2016 | | aktív állampolgárság | Budapest | Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat

A projekt címe: Civil Kurázsi Európában
Pályázati kategória: testvérvárosi találkozó

A helyi kórház hiánya, a munkalehetőségek beszűkülése vagy a fiatalok alkohol- és drogfogyasztása nem tipikusan olyan ügyek, amelyek megoldását középiskolás diákokra szokták bízni. Pedig őket is érdeklik a fajsúlyosabb problémák, és ha a megfelelő keretek biztosítottak, szívesen dolgoznak a megoldáson – derült ki a Civil Kurázsi projekt megvalósítása során. A közügyek kezelésének kooperatív technikáit a Cikk Egyesület szervezésében gyakorolhatták hat ország diákjai. A projekt eredményeiről a szakmai vezetőt, Edényi Lászlót kérdeztük.

Mire bátorítja a fiatalokat a Civil Kurázsi?
Aktív állampolgárságra szeretnénk ösztönözni a középiskolásokat, hogy szerepet vállaljanak azokban az ügyekben, amelyeket problémásnak éreznek.

Milyen ügyek kerültek terítékre a projekt keretében?
Olyan helyi problémák, amelyeknek a diákok részesei, amelyek őket is érintik. Ha ezeket elkezdik feldolgozni, foglalkoznak velük, és szerepet vállalnak a megoldásukban, akkor annak fontos európai dimenziója van. Ugyanis a felelősségvállalás, a helyi közösségekért való kiállás aktív állampolgárságot eredményez. Az ügyek felvállalása és a problémák kezelése terén szerzett kompetenciák pedig túlmutatnak azon az egy ügyön, amit éppen megoldanak. A folyamat során elsajátítanak egy olyan gondolkodásmódot és olyan készségeket, amelyekkel egész életükben képesek lehetnek problémákat megoldani.

Miért pont a középiskolás korosztályt vonták be a projektbe?
Ők azok, akik a leginkább formálhatók ezen a területen. Emellett könnyebb megszólítani őket az iskolákon keresztül. A harmadik érv pedig az volt, hogy a Civil Kurázsi projektben közreműködő kőbányai önkormányzatnak van egy hagyományos programja, egy úgynevezett testvérvárosi tábor, amelyben középiskolások vesznek részt. Erre a testvérvárosi találkozóra építettük mi a projektünket.

Kik vettek részt a szemléletformáló programban?
Öt testvérvárosból hívtunk meg vendégeket, illetve egy testvérvárosi közösség pluszban szerepelt a projektben, akik akkor még nem voltak ennek a kapcsolatnak a részesei, amikor a pályázatunk született, így ők az önkormányzat támogatásával vettek részt. Szlovákiai és erdélyi magyar, lengyel, cseh, görög és horvát diákok táboroztak együtt Balatonlellén. Olyan diákok, akik beszélnek angolul.

Hogyan kerültek kapcsolatba a fiatalok az ügyekkel?
Egy hónappal az augusztusi tábor előtt már leveleztünk a résztvevőkkel. Azt kértük tőlük, hogy készítsenek egy bemutatkozást, amiből a többiek megismerhetik majd a csapatot, az otthoni közösségüket, illetve a lakóhelyüket. A másik kérésünk pedig az volt, hogy hozzanak magukkal egy olyan problémát, ami őket is közvetlenül érinti, ami helyileg megoldásra vár, és amiben szeretnének előrelépni.

Milyen lépésekben történt az otthonról hozott ügyek megvitatása?
Budapesten volt a találkozó, ott vártuk össze a részt vevő csoportokat, utána busszal utaztunk le Balatonlellére, az önkormányzat táborhelyére. Itt először a közösségeknek és az egyes városoknak a bemutatkozása következett, utána a kiválasztott helyi problémák ismertetése. Ez különböző módon történhetett, például tablón, szerepjáték vagy prezentáció segítségével. Külön örültünk, hogy nem mindenki prezentációval készült, nagyon változatos módszerekkel mutatták be a helyi problémákat.
A következő programpont az volt, hogy csoportpárokat alkottunk nyelvi-kulturális kapcsolatok alapján. Így került össze a felvidéki Párkányról, illetve a székelyföldi Balánbányáról érkezett csapat, akik magyarul tudtak kommunikálni. A másik pár a lengyel Jaroslaw és a cseh Letovice volt, ők a szláv nyelvek hasonlóságai alapján elég jól elboldogultak az anyanyelvükön. A harmadik csoportot a Litochoróból érkezett görögök és a Vinkovci városát képviselő horvátok alkották, ők angolul beszéltek. A csoportoknak az volt a feladata, hogy beszélgessenek az adott témáról, dolgozzák fel, és adjanak javaslatot egymásnak a problémák megoldására.

Milyen ügyek kerültek a fiatalok figyelmének fókuszába?
A horvátoknál a kerékpárutak hiánya, a görögöknél a szemétszállítás anomáliái, ami veszélyezteti a turizmust, illetve az élővilágot. A balánbányaiak a munkalehetőségek hiányát szeretnék enyhíteni, ami miatt sokan elköltöznek a településről. A párkányiak gondja, hogy a legközelebbi kórház ötven kilométerre van tőlük, és ez nagyon nehézkessé teszi az egészségügyi ellátást. A cseheket a fiatalok devianciái foglalkoztatják: sokan használnak drogokat, illetve fogyasztanak alkoholt közterületeken, ami a nyilvánvaló egészségügyi károk mellett közfelháborodást kelt. A lengyel csapat pedig a jelbeszéd nem ismeretét és a siketek ebből fakadó nehézségeit emelte ki.

Hogyan dolgozták fel egymás témáit a csoportok?
Először közösen megvitatták, hogy náluk az adott kérdést hogyan kezelik, és hogy van-e valamilyen mintájuk arra, hogyan lehet ezeket a problémákat megoldani. Majd a következő napon összeállítottak egy megoldási javaslatot. Annak részeként készítettek egy akciótervet is, amelynek segítségével megtervezték, hogyan lehet elkezdeni a probléma megoldását.
A következő lépésben a javaslatot kellett prezentálni. Ezt is többféle módon tehették, például tablón ábrázolták a megoldásokat rajzokkal. A prezentáció minden csoport részéről 10-15 percig tartott, így született egy hosszú bemutató. Egymás munkáját is értékelniük kellett, abból a szempontból is, hogy mennyire jelent megoldást az a javaslat, amit készítettek, illetve hogy mennyire volt érthető, hatékony a szemléltetés.

Komoly munkát végeztek a diákok?
Ők többször úgy érezték, hogy ez szinte játék, de szerintem véresen komoly dologról van szó. Ha nem segítjük a problémamegoldó gondolkodás elterjedését, illetve nem népszerűsítjük a helyi ügyekért való kiállást, akkor az a gondolkodás alakul ki, hogy mindenről más tehet és nekünk semmi dolgunk sincs. Ez a passzív attitűd sajnos nagyon sok helyen jelen van Magyarországon is. A csapatok nagyon magas szintű munkát végeztek, és látszik, hogy már középiskolás korban képesek komplex módon látni az egyes problémákat.
Természetesen a szakmai program mellett számos szabadidős tevékenységben vettek részt a diákok. Megismerték a Balaton déli partjának egy szakaszát, városismereti játékot játszottunk velük, boboztak, falmászás volt, kirándulás Tihanyba, és persze nem maradhatott el a strandolás sem.

Ön mit tart a projekt legfontosabb hozadékának?
A legfontosabb, hogy egyrészt aktív szerepvállalásra ösztönözzük a résztvevőket, másrészt egy gondolkodásmódot próbálunk kialakítani. Az is lényeges, hogy mindeközben interkulturális kapcsolatok születnek, a különböző helyekről származó fiatalok megismerkednek egymással és a többiek problémakezelési stratégiáival. Ezek így együttesen azok, amik a legnagyobb eredményeknek számítanak. Jövőre is szeretnénk folytatni ezt a programot, nem biztos, hogy teljesen ugyanezen tematika mentén, de hasonló módon, tevékeny táborozással szeretnénk megvalósítani.

FÖLDVÁRY MÓNIKA

 

Az alábbi képre kattintva pdf-ben is letöltheti a cikket magyar nyelven:

 

Az alábbi képre kattintva angol nyelven is letöltheti a cikket pdf-ben: