---

 

Intézmény: Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium A projekt címe: A projektoktatás képességeinek kialakítása Koordinátor: Horváth Zsolt A projekt honlapja

Honnan jött az ötlet, hogy belevágjanak egy Erasmus+ pályázatba?

Intézményünknek nagy múltja van a pályázás terén, korábban a Comenius programban is részt vettünk. „A projektoktatás képességeinek kialakítása” a harmadik Erasmus+ projektünk volt. Az iskola profiljához rendkívül jól illik a program, hiszen gimnáziumunkban nagy hangsúlyt kap az idegennyelv-oktatás, amely szorosan kapcsolódik az európaisághoz, az európai kapcsolatokhoz, és az Erasmus+ más fontos prioritásaihoz is. Kollégáink jelentős része nyelvtanár vagy közismereti tárgyat tanít idegen nyelven. Illetve az is a pályázásra sarkallt, hogy gimnáziumunk korábban hosszú időn keresztül idegenforgalmi szakközépiskolaként működött, így a hagyományokban benne maradt ez a vonal is, ami szintén erősen kapcsolódik az idegennyelv-oktatáshoz, a nemzetközi kapcsolatok és hálózatok kiépítéséhez.

Melyek voltak a projekt legfőbb céljai, és hogyan határozták meg ezeket?

A projekt elsődleges célja a korszerű tanítási módszerek, reformpedagógiai módszerek megismerése volt, hiszen az elmúlt években jelentősen megváltoztak a diákok képességei, az érdeklődési területeik, az attitűdjeik, illetve a módszerek, ahogy a tudást elsajátítják – akár a néhány generációval ezelőtti tanulókhoz képest is. Emiatt fogalmazódott meg az igény, hogy szükséges lenne a hagyományos frontális oktatási módszereket újakkal kiegészíteni, amelyek sokkal jobban építenek a tanulók önállóságára, kreativitására. További célkitűzés volt még a pedagógusok IKT kompetenciáinak fejlesztése, ami egy örök téma, és úgy érezzük, nem lehet ezen a téren eleget tenni; mindig van hova fejlődni, és a spontán folyamatok mellett tudatosan is tenni kell érte. Harmadik célunk az új, korszerű nyelvtanítási módszerek megismerése volt, amely a tanítás során valamennyi nyelvnél jól alkalmazható.

Mi történt a mobilitások során?

A projektmódszerrel kapcsolatban már rengeteg jó gyakorlat létezik Európa-szerte. A projekt célja az volt, hogy ezeket átültesse az iskola pedagógiai gyakorlatába. Különböző továbbképző kurzusokon és job shadowing látogatásokon vettek részt az iskola munkatársai, így ma már a kollégák jelentős része képes arra, hogy projektben gondolkozzon. 

Kik vettek részt a mobilitásokon? Hogyan állt össze a projektcsapat?

Kilenc mobilitást valósítottunk meg, amelyeken összesen nyolc fő vett részt. Javarészt nyelvtanárok, de olyan pedagógusok is jelentkeztek, akik idegen nyelven tanítják tantárgyukat. Például egy fizika szakos kollégánk is a csapat tagja volt, aki jól tudott angolul, és így részt tudott venni egy írországi képzésen. Ma még kevésbé jellemző a pedagógus társadalomra, hogy nemzetközi környezetben képzik magukat. Ezért nagy értéknek tartjuk azt, ha egy közismereti tantárgyat tanító tanár külföldi képzésre jelentkezik, idegen nyelven tanul és nemzetközi környezetben, egy teljesen más oktatási rendszert megismerve képes tágítani a szakmai horizontját.

Milyen kurzusok segítették a mobilitás során a kollégák kompetenciáinak fejlődését? Mely területeken történt a legnagyobb változás, fejlődés?

Külön kiemelendő, hogy az intézményvezetés is aktívan támogatja az Erasmus+ projektet: dr. Fehérvizi Judit igazgató asszony, aki más végzettségei mellett olasz szakos pedagógus is, nyelvtanár továbbképző kurzusokon vett részt. Az angolt tanító igazgatóhelyettes kollégánk pedig a CLIL-t (Content and Language Integrated Learning), vagyis tartalomalapú nyelvtanulást tanulmányozta Írországban. Koordinátorként és földrajz-német szakos tanárként én egy job shadowing-on vettem részt Baden-Württembergben, földrajz témában egy kisebb vidéki iskolában. Ezután Düsseldorfba látogathattam egy kéthetes kurzusra, ahol a Moodle keretrendszerről, valamint arról tanultunk, miként lehet a különböző eszközöket és platformokat alkalmazni a digitális oktatásban. A projektcsapat többi tagja Angliában, Spanyolországban és Olaszországban járt és sajátított el új ismereteket a különféle kurzusok során.

Utólag, a koronavírus világjárványt és az elmúlt év eseményeit átélve, meglepő lehet, hogy már ekkor, 2018 körül előkerült sok olyan módszer, amely hasznos volt a digitális oktatás során a járványhelyzetben. Spanyolt tanító kolléganőnk például megismert a modern, spanyol nyelvvel kapcsolatos, újszerű módszereket felvonultató nyelvtanári képzésen egy olyan nyelvvizsgáztatási módszert, amely teljes egészében online valósítható meg. Mondhatnánk úgy is, hogy a Covid-19 elébe mentünk, hiszen megvoltak az eszközeink és képességeink, hogy adott esetben egy digitális tantermet tudjunk létrehozni.

A mobilitások hatására a célnyelvi és kulturális gazdagodás mellett jelentős mértékben kiszélesedett a munkatársak szakmai-módszertani, valamint pedagógiai eszköztára. A megszerzett ismereteket, valamint a gyakorlatban megtapasztalt és kipróbált újszerű óraszervezési és oktatási technikákat a mindennapi oktatói munkában is alkalmazni tudják.

Mi az Erasmus+ projektek vonzereje a munkatársak körében?

A munkatársak körében egyértelműen az, hogy nemzetközi tapasztalatot szerezhetnek. Hihetetlen szakmai előrelépés, ha egy pedagógus néhány hetet eltölthet egy másik országban, ami nagyon nagy szakmai többlettudást és felfrissülést jelent, ráadásul a kapcsolatrendszer építése is fontos szerepet kap. Hosszú időn keresztül élünk még a mobilitások után a megszerzett és hazahozott tudásból, információból. Szakmai kapcsolataink révén pedig újabb pályázatok, mobilitások jönnek létre.

Milyen hosszú távú hatása van projektnek?

A mobilitások után fokozatosan épül be az intézmény életébe a hazahozott tudás. A résztvevők a megismert új módszereket, technikákat, weboldalakat, széles körben, különböző szinteken és csatornákon osztották meg egymással, a munkaközösségük tagjaival, kerületi és fővárosi pedagógus kollégákkal és a nevelőtestülettel. Megbeszélések, szakmai beszélgetések alakulnak ki, közös feladattárat hozunk létre, ebbe bekerülnek azok a feladatok, gyakorlatok, tapasztalatok, amelyeket a mobilitáson gyűjtöttünk össze.

Mik a jövőbeni tervek?

Mindenképpen szeretnénk fenntartani az Erasmus+ projekteket az intézményben. Az új programszakaszban akkreditációs pályázatot nyújtottunk be, mely azóta támogatást nyert. A projekteket bővíteni szeretnénk, stratégiai partnerségek keretében diákmobilitásokkal igyekszünk minél inkább bevonni a tanulókat is ebbe a lehetőségbe. A projektcélok közül megmaradt az IKT kompetenciák fejlesztése és a digitális oktatás is, ezen kívül a gimnáziumban tanuló, nem magyar anyanyelvű vagy nem magyar közegből való diákok támogatása a cél, hogy minél inkább integrálni tudjuk őket a mi oktatási rendszerünkbe.

Milyen disszeminációs tippeket adna más projekteknek, mit tanácsolna, mire figyeljenek oda, mire fektessenek hangsúlyt ezen a területen?

A modern eszközöknél és formáknál leginkább arra kell odafigyelni, hogy a megfelelő célközönséghez juttassák el az üzenetet. Ezenkívül nem szabad elfelejteni, hogy a disszeminációt is disszeminálni kell – a projekt ne csak fent legyen valahol a digitális térben, hanem érjék is el minél többen!

A projekt értékei A mobilitások hatására a célnyelvi és kulturális gazdagodás mellett, kiszélesedett a munkatársak szakmai-módszertani, valamint pedagógiai eszköztára. A megszerzett ismereteket, valamint a gyakorlatban megtapasztalt és kipróbált újszerű óraszervezési és oktatási technikákat a mindennapi oktatói munkában is alkalmazni tudják.

Az interjút készítette: Simon Boglárka | Tempus Közalapítvány |Erasmus+ Programiroda

 

Utolsó módosítás: 2022.11.11.