Az európai szakmai alapprofilok koncepció tervezete

2022.07.25.

National VET Team | Szakképzés

Az európai oktatási térség megvalósítás egyik elemeként az Európai Bizottság koncepciót dolgoz ki az európai szakmai alapprofilok fejlesztésére, melyet cikkünkben áttekintünk.

A jelen szakmai cikk célja, hogy bemutassa az európai szakmai profilok koncepció tervezetét, a koncepció kialakításának szakmapolitikai indokoltságát és hátterét, az európai szakmai profilok lehetséges céljait, értelmezését, kulcselemeit és felhasználási lehetőségeit. A cikkben bemutatjuk az európai szakmai alapprofilok fejlesztésére szolgáló Erasmus+ pilot programokat és a fejlesztést támogató módszertani segítés formáit, valamint a koncepció kialakításának következő lépéseit. A koncepció végső változata 2022 nyarán lesz elérhető.

1. Az európai szakmai alapprofilok koncepció szakmapolitikai háttere

A 2020-ban elfogadott új Európai Készségfejlesztési Program és az új európai szakképzési jogszabály – A TANÁCS AJÁNLÁSA a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről – átfogó célja az uniós szakképzési szakpolitika megújítása, modernizálása, amelyet az a közös törekvés ösztönöz, hogy a szakképzés megfeleljen a 21. század kihívásainak, és támogassa a Covid19 világjárványból való hatékony kilábalást, az európai gazdaság helyreállítását.

A fenti európai szakmapolitikai dokumentumok egy fenntarthatóbb, méltányosabb és a váratlan (külső kényszer) helyzeteknek, akadályoknak rugalmasan ellenállni képes európai szakképzés megvalósítását számos új, innovatív uniós szintű elemmel támogatják, amelyek egyike az európai szakmai alapprofilok (European Vocational Core Profiles, EVCP).

Az Ajánlás felkéri a Bizottságot, hogy „dolgozza ki az európai szakmai alapprofilok koncepcióját, és tárja fel a szakképzésben való alkalmazásának a lehetőségeit és előnyeit a tagállamok és a releváns érdekelt felek bevonásával, az Europass platform részeként, és ahol lehetséges, kiegészítve azokat az európai átláthatósági eszközök keretében kifejlesztett, szakképzésre vonatkozó digitális tartalmakkal, abból a célból, hogy könnyebbé váljon a tanulók/képzésben részt vevő személyek és a munkavállalók mobilitása, a szakképesítések átláthatósága és automatikus elismerése, valamint a közös szakképzési tantervek és képesítések kidolgozása.”

Az európai szakmai alapprofilok koncepciójának egy, a Bizottság által megrendelt európai feltáró tanulmány és 3 online stakeholder workshop eredményeinek a figyelembevételével kialakított, javasolt megközelítését az Osnabrück Nyilatkozat 4. fókuszterületén kiemelt, olyan átfogó célkitűzések összefüggésében kell szemlélni, értelmezni, mint az EU tagországok szakképzés terén folytatott együttműködésének további elmélyítése és az európai oktatási és képzési térség (European Education and Training Area) továbbfejlesztése.

„Az európai oktatási és képzési térség megvalósítása 2025-ig lehetővé fogja tenni a tanulók számára, hogy különféle életszakaszokban tanulmányokat folytathassanak és EU-szerte munkát kereshessenek, a tagállamok és az érdekelt felek számára pedig lehetővé fogja tenni az együttműködést annak érdekében, hogy a magas színvonalú, innovatív és inkluzív oktatás és képzés – amely elősegíti a gazdasági növekedést és a magas minőségű foglalkoztatási lehetőségeket, illetve a személyes, szociális és kulturális fejlődést – az EU valamennyi tagállamában és térségében valósággá váljon.”

A TANÁCS (2021/C 66/01) ÁLLÁSFOGLALÁSA az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről(2021-2030) - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

2. Az európai szakmai alapprofilok értelmezése és kulcselemei

Az európai szakmai alapprofilok gondolata onnan ered, hogy az egyes foglalkozásokhoz kapcsolódó munkaköröknek, munkafeladatoknak vannak határokon átnyúló közös vonásai, jellemzői (1. kulcselem) főleg a technológiai előírásoknak, a műszaki szabványoknak és az üzleti folyamatok megszervezésének köszönhetően. Következésképpen az ezen munkafeladatok elvégzéséhez szükséges tipikus, jellemző (meglévő és újonnan kialakuló, jövőben szükségessé váló) készségek és kompetenciák (2. kulcselem), valamint a tanulók/képzésben részt vevők által az ezen közös munkafeladatok esetében elérendő tanulási eredmények is hasonlóak.

Az európai szakmai alapprofilok célja, hogy azonosítsa azokat az – “alap / mag” – tanulási eredményeket (3. kulcselem), amelyek relevánsak az EU tagországok nemzeti szakképzési programjaiban egy bizonyos foglalkozási / szakmaterületen; ezek az elvárt tanulási eredmények alkotják az oktatási profilt.

A tanulási eredményeknek nem szükségszerűen kell kizárólag csak a szakmai készségekre és képességekre, kompetenciákra vonatkozniuk, hanem a munkavállalással és a társadalommal kapcsolatos általános, ún. transzverzális készségekre is ki kell terjedniük.

Az európai szakmai alapprofilokat olyan rugalmas eszköznek szánták, amely tovább fejleszthető és kiegészíthető különböző tanulási eszközökkel és tartalmakkal. Például az európai szakmai alapprofilokat ki lehet egészíteni szakképzési digitális tartalmakkal (4. kulcselem), azaz olyan konkrét digitalizált oktatási (tanítási – tanulási) anyagokkal, mint a digitális tanítási vagy (ön)értékelési eszközök, amelyek támogat(hat)ják az adott európai szakmai alapprofilhoz kapcsolódó tanulási eredmények elérését.

Az európai szakmai alapprofilok digitális tartalommal való kiegészítése összhangban van az EU jelenlegi szakpolitikájával, amely nagy hangsúlyt fektet az oktatás és képzés digitalizációjára; ezt számos kezdeményezés, intézkedés is alátámasztja (pl. Digitális Oktatási Akcióterv, Koalíciók a digitális készségekért és munkahelyekért, a szakképzésre vonatkozó Tanácsi Ajánlás és az Osnabrück Nyilatkozat). Mivel a digitalizáció nagymértékben képes javítani a szakképzés minőségét, relevanciáját és vonzerejét, igény lenne európai szintű megoldás(ok)ra a digitális szakképzési tartalmak vonatkozásában is, például egy speciális szakképzési online platform kialakításával.

1. számú táblázat: Az európai szakmai alapprofilok kulcselemei

Szakmai profil	1) Munkafeladatok / szakmai munkakörök egy adott foglalkozási / szakmaterületen, amelyek közösek az EU tagországokban. 2) Az ezen munkafeladatok elvégzéséhez szükséges tipikus készségek és kompetenciák.
Oktatási profil	3) A közös tanulási eredmények (azaz arra vonatkozó kijelentések, megállapítások, hogy a tanuló mit tud, mit ért és mire képes, miután lezárt egy tanulási folyamatot, lehetőség szerint modulokba vagy tanulási egységekbe csoportosítva), amelyek az azonosított feladatok elvégzéséhez szükséges készségekre és kompetenciákra vonatkoznak.
Szakmai digitális tartalom	4) Konkrét digitalizált oktatási / tananyagok – mint a digitális tanítási vagy (ön)értékelési eszközök –, amelyek támogat(hat)ják az adott európai szakmai alapprofilhoz kapcsolódó tanulási eredmények elérését.

A fentiek alapján az Európai Bizottság az európai szakmai alapprofilokra vonatkozóan az alábbi definíciót javasolja:

Az európai szakmai alapprofilok leírják az egyes foglalkozási / szakmai profilokhoz
kapcsolódó kulcsfontosságú tanulási eredményeket, amelyek
közösek és relevánsak az EU tagországokban.

Az európai szakmai alapprofilok tehát egy módja annak, hogy láthatóvá tegyük a tanulási eredmények határokon átívelő közös elemeit, amelyek a hasonló munkafeladatok és folyamatok elvégzésére készítik fel a tanulókat/képzésben részt vevő személyeket, és amelyeket a nemzeti szakképesítések tanulási eredményeinek összehasonlítása és a jövőben szükségessé váló készségek azonosítása alapján és eredményeként lehet meghatározni.

A javasolt definíció és a kulcselemek rugalmasságot kínálnak a gyakorlati megvalósítás és a bevezetés tekintetében – az európai szakmai alapprofilok egy önkéntességen alapuló európai referencia eszköz, amely ösztönzőleg hathat nemzeti szinten, ugyanakkor nem célja az uniós szintű harmonizáció és a nemzeti képesítések helyettesítése.

3. Az európai szakmai alapprofilok megalkotásával elérendő célok

A releváns szakpolitikai dokumentumok és gyakorlatok alapján az európai szakmai alapprofilok két fő célt szolgálhatnak:

Az átláthatóság, a mobilitás és a képesítések elismerésének a támogatása
A közös tanulási eredmények azonosítása európai szinten hasznos lehet a képesítések azon részeinek a meghatározásában és kiemelésében, amelyek közösek az egyes tagországokban, így segítve a tanulók / képzésben részt vevő személyek és a munkavállalók mobilitását, valamint az elsajátított tanulási eredmények elismerését, mindezek által támogatva az európai oktatási és képzési térség létrehozását.

A szakképzési kiválóság és a szakképzés nemzetköziesítésének a támogatása
Az európai szakmai alapprofilok tükrözhetik az európai munkaerőpiacon újonnan megjelenő készségigényeket, és segíthetnek az országoknak gyorsan reagálni a változó készségigényekre a nemzeti képesítések frissítése, a meglévő képzési programok vagy tantervek finomítása és korszerűsítése vagy újak kidolgozása révén. Ily módon a koncepció épít az új Európai Készségfejlesztési Programra, amely szerint „az európai szakmai alapprofilok meghatározzák az európai szinten közös képzési tartalmakat azzal a céllal, hogy támogassák a szakképzési kiválóságot és a szakképzés nemzetköziesítését”.

4. Az európai szakmai alapprofilok lehetséges felhasználói

Az egyes tagállamok felhasználhatják az európai szakmai alapprofilokat a meglévő szakképzési rendszerük tartalmi szabályozásának keretében. Az egyes szakmákban készülő alapprofilok iránymutatásként használhatók

a nemzeti szakképzési tartalmi szabályozó dokumentumok (pl. a hazai rendszerben a képzési és kimeneti követelmények, programtantervek, szakmai programok, programkövetelmények) egyes részeinek frissítéséhez vagy
további egységek vagy modulok kialakításához (például a szakképzési programok választható részeiként).

Az európai szakmai alapprofilok további felhasználói lehetnek a szakmai képzésben résztvevők nemzetközi mobilitási programjait szervező szakképző intézmények, felnőttképzők. A mobilitás során a külföldön teljesíthető tanulási eredmények meghatározásakor nagy segítség lehet számukra az európai szakmai alapprofil.

Egy másik EU tagállamban munkát vállalók foglalkoztatói szintén profitálhatnak az európai szakmai alapprofilokból, hiszen a szakmában meghatározott közös szakmai követelmények segítik a meglévő szakmai kompetenciák azonosítását és elismerését.

5. Erasmus+ pilot programok európai szakmai alapprofilok fejlesztésére

Az Erasmus+ projektek legújabb rendszere lehetővé teszi az ágazati együttműködési szövetségek pilot programjainak megvalósítását. Legalább 12 teljes jogú partnert kell bevonni, ebből legalább 8 uniós tagállami szervezet, a többi a programhoz társult harmadik országot is képviselheti. Az Erasmus+ program támogatásával az ágazati készségfejlesztési szövetségek pilot projektjei ígéretes módszernek bizonyultak az európai szakmai alapprofilok fejlesztéséhez, hiszen már több mint ötven projektet fejeztek be.
Ugyanakkor ennek a fejlesztési modellnek vannak bizonyos korlátai, amelyek akadályozzák a bennük rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását:

Miközben a készségigények azonosítására és a tanulási eredmények bemutatására törekedtek, ezek a partnerségek különböző megközelítéseket alkalmaztak, és a fogalmak értelmezése bizonyos mértékig eltérő volt, ami szerkezetében és minőségében heterogén eredményeket eredményezett.

A pályázati partnerségen kívül a projektek eredményeinek terjesztése és alkalmazása továbbra is korlátozott, részben a szándék, részben a könnyű hozzáférés hiánya miatt, de a hiányzó szakpolitikai elkötelezettség miatt is.

A projektek lezárása után az európai szakmai alapprofilok folyamatos frissítését a partnerségek nem biztosítják következetesen.

A fenti hiányosságok orvoslására a Bizottság javaslatokat dolgoz ki, hogy az európai szakmai alapprofilok a jövőben egy koherensebb, hozzáférhetőbb és fenntarthatóbb eszközzé váljanak. A szándékok szerint a jövőben alkalmazandó fejlesztési keretrendszernek biztosítania kell:

a széles körű partnerséget és az alulról felfelé építkezést támogató finanszírozási mechanizmust,
módszertani támogatást a minőség javítása érdekében,
a szakpolitikai elkötelezettség javítását a készségekkel kapcsolatos uniós együttműködés érdekében,
a forrásokhoz való hozzáférés biztosítását az összes érdekelt fél számára,
az eredményesség fokozását.

A 2022. évi Erasmus+ programútmutató többször is utal az európai szakmai alapprofilokra; a fejlesztések finanszírozásának biztosítása a jövőben is az Erasmus+ program kereté-ben valósul meg. A javaslat szerint az európai szakmai alapprofilok fejlesztését további Erasmus+ pilot projektben lehet megvalósítani. Ez a megközelítés széles körű partnerséget és alulról felfelé irányuló megközelítést biztosíthat, mivel bevonhatók a különböző hátterű érdekelt felek (beleértve a nemzeti és regionális hatóságokat, a szakképzési centrumokat, a felnőttképző intézményeket és a munkaadói, munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket, szakmai szövetségek).

A pályázatok minőségének biztosítása érdekében konszenzus alakult ki abban, hogy az európai szakmai alapprofilok fejlesztéséhez a jövőben módszertanilag koherensebb és összehangoltabb megközelítésre lenne szükség. A jövőben megvalósítandó pályázatok tartalmára vonatkozó elvárások a következőképpen módosulnak:

A foglalkozási profilok meghatározása során a készségekkel kapcsolatos információk gyűjtése és a foglalkozások azonosítására szolgáló módszerek megfelelősége és következetességének biztosítása kiemelt figyelmet kap. Így biztosítható, hogy a munkafeladatok, folyamatok, valamint a tanulási eredmények (a feladatok ellátásához szükséges ismeretek, készségek, attitűdök és önállóság, felelősség) azonosítása pontos legyen.

A tanulási eredményekkel kapcsolatos feladatok kibővülnek: ez magában foglalja a nemzeti szakképesítések tanulási eredményeinek összehasonlítására szolgáló módszerek és eszközök meghatározását, a nemzeti képesítések tanulási eredményeinek összekapcsolását a kialakítandó európai szakmai alapprofilokkal, a tanulási eredmények kiterjedtségének meghatározását (szakmai és transzverzális ismeretek, készségek és kompetenciák; általános tantárgyakhoz kapcsolódó tanulási eredmények), a tanulási eredmények meghatározását, a tanulási eredmények szintjeinek meghatározását.

A pályázati felhívás a szakmai digitális tartalmak megosztását is szeretné ösztönözni: biztonságos, minőségbiztosított és többnyelvű környezetben a bevált gyakorlatok, digitális megoldások és az online tanuláshoz rendelkezésre álló valamennyi anyag cseréjének támogatása (pl. szabadon felhasználható digitális tananyagok, szakmai online nyílt kurzusok létrehozása).

6. Módszertani támogatás az európai szakmai alapprofilok fejlesztőinek

A partnerségek számára nyújtott módszertani támogatással az európai szakmai alap-profilok fejlesztése során egységes és összehangolt megközelítés érhető el, amelynek lehetséges módjai a következők:

Útmutatók kiadása:
Az európai szakmai alapprofilok fejlesztőinek támogatása érdekében módszertani anyagokat, fejlesztési folyamatokat és gyakorlati példákat tartalmazó útmutatókat szükséges kidolgozni.

Közvetlen szakértői támogatás nyújtása:
Az európai szakmai alapprofilok kidolgozásához és aktualizálásához külső szakértők nyújthatnának közvetlen szakértői segítséget. A nemzeti szakképzési munkacsoportok (National VET Team) szakértőit meg lehetne bízni azzal, hogy az Erasmus+ program által támogatott európai szakmai alapprofilokat fejlesztő kedvezményezetteket segítsék például abban, hogy a meglévő készség-információs forrásokat hogyan használják fel a foglalkozási profilok frissítésére, vagy a tanulási eredmények megírásával kapcsolatban.

Az együttműködést és az egymástól való tanulást támogató platformok működtetése:
A kísérleti projekteket szemináriumok vagy workshopok sorozata kísérhetné, ahol a különböző projektek tagjai konkrét, releváns témákban – külső szakértők támogatásával – megoszthatják egymással tapasztalataikat. Lehetőséget kellene biztosítani arra is, hogy az érdekeltek együtt dolgozzanak az európai szakmai alapprofilok koncepció és a kapcsolódó folyamatok fejlesztésén (pl. alkalmazandó módszertanok, útmutató anyagok kidolgozása, minőségbiztosítás). Ez a közös alkotói megközelítés támogathatná a felelősségvállalást és az elkötelezettséget is.

7. A javasolt következő lépések

Az európai szakképzési alapprofilok koncepciójával kapcsolatos feltáró munka eredményeit 2022 nyarán mutatják be az Európai Bizottság mellett működő szakképzési tanácsadó testületnek (Advisory Committee for Vocational Training, ACVT). A szakmai alapprofilokkal kapcsolatos tapasztalatok és az érdekeltekkel folytatott megbeszélések eredményei alapján körvonalazódik néhány lehetőség az európai szakmai alapprofilok fejlesztésének következő lépéseire vonatkozóan, amelynek legfontosabb elemei a következők:

1.	Az európai szakmai alapprofiloknak az Európai Unió valamennyi tagországában releváns készség-információkra, készség-előrejelzésre, széles körű, módszeres ágazati trendelemzésre kell épülniük, amelyek könnyen lefordíthatók a képzési szereplők számára könnyen hozzáférhető tanulási eredményekké és képzési tartalmakká.
2.	Az európai szakmai alapprofilok fejlesztésének a szakképzési mobilitást, a validálást, az átláthatóságot, valamint az európai dimenzió erősödését kell szolgálnia – összhangban az európai szakképzési stratégiával és az összes érdekelt csoport (nemzeti hatóságok, szakképző intézmények, felnőttképzők, vállalatok, szociális partnerek és egyének) érdekeivel.
3.	Az Erasmus+ pilot projektek sikerére alapozva a továbbiakban is az Erasmus+ program biztosíthatna finanszírozást az európai szakmai alapprofilok fejlesztéséhez. Olyan kísérleti projektek tervezését várják, amelyek megvalósítása egy összehangoltabb és koherensebb eredményre vezet. A tervek szerint a megcélzott eredmény alapján az Erasmus+ projektek három csoportba sorolhatók: A foglalkozási profilból és a képzési profilból álló európai szakmai alapprofilok fejlesztése (tanulási eredmények). A tanulást támogató különféle kiegészítő online anyagok (pl. tantervek, tanári segédanyagok, önértékelési eszközök) kidolgozása. Online kurzusok fejlesztése és megvalósítása.
4.	Az Erasmus+ projektek egységes minőségének biztosítása érdekében módszertani támogatást kell biztosítani az EVCP-partnerségeknek különböző módokon: pl. útmutatók, ESCO -(az ESCO a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások többnyelvű európai osztályozása. Az ESCO az Európa 2020 stratégia része), EQF -, EQAVET (az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer) -szakértelem, nemzeti szakképzési szakértői munkacsoportok.
5.	A szakképzési alapprofilok fejlesztésének az Európai Unió iparstratégiájához kapcsolódó készségek paktumával ("Pact for Skills" = készségekről szóló paktum) való összekapcsolásával hozzá lehet járulni a tudásmegosztáshoz, a tudatosság növeléséhez és az eredmények alkalmazása iránti szakpolitikai elkötelezettség növeléséhez. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a paktumban szerepet vállaló „tudásközpont” (Knowledge hub) egymástól való tanulási tevékenységekkel, valamint egy online adatbázissal biztosíthatja a tudáscserét és a bevált gyakorlatok terjesztését; a paktumban közreműködő „erőforrás központ” (Resource hub) például a finanszírozási lehetőségekkel, a technikai szakértelemmel és a partnerségek hatékony irányításával, a célok és eredmények nyomon követésével és a módszer-tani támogatással szolgálhatja az alapprofilok fejlesztését; a „Networking hub” támogathatja egy gyakorlati közösség létrehozását, pl. az újonnan kifejlesztett vagy felülvizsgált európai szakmai alapprofilok tudáscseréje és validálása érdekében (a minőségbiztosítás egyik elemeként).
6.	Az Európai Innovációs és Technológiai Platformok hatásának maximalizálása érdekében az európai szakmai alapprofilok és a kapcsolódó online források összekapcsolása kulcsfontosságú egy európai platformmal, lehetőleg az Europass meglévő infrastruktúrájával. Az új európai szakképzési jogszabály is azt javasolja, hogy a digitális tartalommal kiegészített európai szakmai alapprofilokat az Europass platformon lehetne elérhetővé tenni. Ez összhangban lenne az Europass-határozat rendelkezéseivel is, miszerint az Europass online platformon lehetőséget kell biztosítani az uniós programok során kifejlesztett szakképzési dokumentumok, tananyagok és kurzusok megjelentetésére.

A szerzők:
Molnárné Stadler Katalin: NVET szakértő
Marton József: NVET szakértő

Utolsó módosítás: 2022.07.28.