---

Milyen igény hatására indították el a projektet?

A tiszavasvári Magiszter Általános Iskola és a Károli Gáspár Református Egyetem között már volt egy létező együttműködés, szerettük volna ezt intézményesíteni, illetve nemzetközi térben is értelmezni a tapasztalatainkat. Elsősorban ez motivált, hogy elindítsuk a projektet, másrészt az, hogy forráshoz jusson a tevékenységünk.

Mi volt a projekt fő célja? 

Az volt a cél, hogy azokat a beszédmódokat, amelyeket az iskolát látogató családok gyermekei használnak otthon, a tanulás részévé tudjuk tenni. A projekt egyik fontos aspektusa volt, hogy úgy vitte be a romani nyelvet az iskolába, ahogy azt ott helyben, a mindennapokban beszélik.

A sztenderdizált romani – amit sokan lovariként ismernek – meglehetősen távol áll attól, amit a tiszavasvári roma családok a mindennapokban beszélnek, emiatt nem talál egymásra az idegen nyelvként elméletben akár felkínálható és a mindennapokban beszélt nyelv. Nem csak a tanárokkal működtünk együtt, hanem a szülőkkel is, megpróbáltuk bevonni az egész közösséget. 

Mi volt az alaphelyzet az iskolában, amire ez a projekt megoldást keresett? 

Mielőtt elkezdtük a közös munkát, az volt az általános tapasztalat, hogy a gyerekek nehezen boldogulnak az iskolában, sokakat közülük iskolaéretlennek minősítettek. Ennek egyik oka, hogy ők többnyelvű gyerekek, az iskolaérettségi tesztek pedig magyarul vannak. Egy magyar egynyelvű iskolában kell helytállniuk úgy, hogy a nyelvi kompetenciáik eltérőek attól, mint amit az iskolában várnak tőlük. Erről a kiindulópontról nagyon nehezen lehetett akár minimális pedagógiai sikereket is elérni a gyerekekkel. 

Milyen tevékenységek valósultak meg a projekt során? 

Minden tevékenységünk célja az volt, hogy elkészüljön két projekttermék: a kisfilmek és a könyv. Az eredeti tervünket, hogy mi, kutatók és egyetemi hallgatók elmegyünk az iskolába, és ott felvételeket készítünk, nem tudtuk megvalósítani. A személyes jelenlétünk hiányában a tanárok vettek fel tanórákat, mi pedig online üléseken elemeztük azokat, visszajelzéseket adtunk. A közös munka eredményeként végül 35 oktatóvideó jött létre, melyeket a projekt online videótárából bárki megtekinthet.

A videók három részből állnak, egy-egy osztálytermi jelenettel a középpontban, kiemelve a tanulás és tanítás olyan fontos pillanatait, amelyeket a transzlingválás jellemez. Továbbá megszületett a projekt címével azonos kötet: a Transzlingválás az egyenlő esélyekért: romani beszéd az iskolában, amely bemutatja, hogyan lehet az egynyelvű iskolarendszerekben tanuló kétnyelvű roma diákokat a transzlingválással támogatni. 

A tiszavasvári mellett egy szlovákiai, szimői általános iskola is részt vett a projektben. Szimőn is a romani nyelv volt a fókuszban?

Szimő egy olyan szlovákiai falu, ahol többségben vannak a magyarok, és van egy viszonylag jelentős romani-magyar kétnyelvű közösség is. Két általános iskola van a településen, egy szlovák és egy magyar nyelvű, a cigányul is beszélő gyerekek az utóbbiba járnak. Ez egyébként egy általános minta a Kárpát-medencében: a roma közösségek gyerekei nagyon sokszor magyar tanynyelvű iskolákban tanulnak. 

A két iskolán kívül kik vettek még részt a partnerségben? 

A Jyväskyläi Egyetem munkatársai Finnországból, az egyetem tanárképző intézetéből és többnyelvűségi kutatóközpontjából, valamint a projekt tanácsadójaként Prof. Li Wei (University College London), aki a transzlingválásnak, mint tudományos koncepciónak az egyik kidolgozója. Ő írta a kötet előszavát, illetve az egyik online konferenciánkon előadóként is részt vett. Ezen kívül a UCL Kelet-európai Kultúrák és Nyelvek Intézetéből egy másik kolléga is csatlakozott a projekthez. A harmadik egyetemi partnerünk a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem volt. Az egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán magyar nyelvű oktatás folyik, így ők részt vesznek többek között a szlovákiai magyar nyelvű pedagógusképzésben is.

Mi volt a projekt legnagyobb előnye a résztvevők számára?

Több intézmény tanárai és a felsőoktatási résztvevők tanulhattak egymástól, együtt alakíthattak ki olyan pedagógiai gyakorlatokat, amelyek mások számára is hasznosak. A gyerekek pedig kaptak egy esélyt arra, hogy sikeresebbek legyenek a tanulásban. 

Mit jelent az Önök számára a Nívódíj? 

Nagyon fontos visszaigazolás, hogy erre érdemesnek tartottak minket a szakértők, és örülünk, hogy úgy látják, hogy ez egy értékes és kiemelhető projekt volt. Bízunk abban, hogy máshol is elismerik majd, hogy egy komoly szakmai érték jött létre ebben az együttműködésben. 

Intézmény: Károli Gáspár Református Egyetem  A projekt címe: Transzlingválás az egyenlő esélyekért: romani beszéd az iskolában (Translanguaging for Equal Opportunities: Speaking Romani at School)  Pályázattípus: Felsőoktatási stratégiai partnerségek (KA2 HED)  Koordinátor: Dr. Heltai János Imre  A projekt honlapja: kre.hu/romanitranslanguaging/

Szívesen olvasna hasonlóan inspiráló projektekről?
Lapozza át új Erasmus+ Nívódíj 2023 kiadványunkat online!

 

Deme Felícia
Kommunikációs Igazgatóság | Tempus Közalapítvány

_

Utolsó módosítás: 2023.11.21.