Az Erasmus+ mobilitások szerepe a transzverzális készségek fejlesztésében

2024.04.22.

National VET Team | Szakképzés

Hogyan segítheti az Erasmus+ mobilitásban való részvétel a személyes fejlődést, a tanulás és a karrier irányításának képességét, vagy a problémamegoldó gondolkodást?

Ahhoz, hogy az összetett kihívásokkal küzdő, gyorsan változó világunkban eredményesen tudjunk eligazodni és alkalmazkodni, a transzverzális készségeknek egyre növekvő a jelentősége. Ez a munka világából a szakképzés felé megfogalmazott készségigények változásában is megjelenik. A cikkben a szakképzésben résztvevők figyelmét szeretnénk felhívni azokra a lehetőségekre, amelyek a transzverzális készségek fejlesztésére adódnak az Erasmus+ által finanszírozott mobilitási projektekben való részvétel révén.

A szakképző intézményekben a készségfejlesztés fókuszában leginkább a szakmai készségek fejlesztése áll – a munkaadók mégis a „transzverzális” készségeket követelik meg elsősorban. Ezek azok a készségek, amelyek segítenek a munkavállalóknak alkalmazkodni a változásokhoz életük és karrierjük során.

Melyek a transzverzális készségek?

A transzverzális készségek a személyes fejlődést, a rugalmasságot, a másokkal való konstruktív kommunikációt és együttműködést, a problémamegoldó gondolkodást, valamint a tanulás és a karrier irányításának képességét meghatározó módon támogató készségek. Az European Classification of Skills/Competences, Qualifications and Occupations (ESCO) meghatározása szerint „A transzverzális készségek olyan tanult és igazolhatóan meglévő képességek, amelyek bármilyen munka, tanulás vagy élettevékenység során szükségesek a hatékony cselekvéshez. Azért nevezzük őket „transzverzális készségeknek”, mert nem kapcsolódnak kizárólagosan egy adott munkához, foglalkozáshoz, tudományághoz, polgári vagy közösségi szerepvállaláshoz.”. Ezeket a készségeket gyakran említik a soft-készségek között.

Az UNESCO hat csoportba sorolta a transzverzális készségeket:

  1. Kritikus és innovatív gondolkodás: pl. elemzőkészség, kreativitás.
  2. Interperszonális készségek: hatékony kommunikáció, empátia és együttműködés másokkal.
  3. Intraperszonális készségek: önismeret, érzelmi intelligencia és alkalmazkodóképesség.
  4. Általános állampolgári készségek: különböző kultúrák iránti nyitottság, társadalmi felelősségvállalás és etikus viselkedés.
  5. Média- és információs műveltség: a különböző forrásokból származó információk kritikus értékelésének és felhasználásának képessége.
  6. Egyéb: pl. problémamegoldás, csapatmunka, vezetői képességek.

2021-ben az Európai Unió Erasmus+ KA3 programjának támogatásával megvalósított TRANSVAL-EU partnerségi projekt 7 EU-tagország 16 partnere kidolgozta a Transzverzális Kompetenciák Keretrendszerét (TKKR). Ebben a dokumentumban az azonosított transzverzális kompetenciák a következők:

  • Tevékenységek irányítása és szervezése
  • Problémamegoldás, reagálás az előre nem látható eseményekre
  • Együttműködés, az együttműködés elősegítése
  • Erőforrás-menedzsment (pl. idő, pénz, tárgyi erőforrások)
  • Szóbeli kommunikáció egy vagy több nyelven
  • Szakmai, kulturális és társadalmi normák figyelembevétele
  • Írásbeli kommunikáció egy vagy több nyelven
  • Kommunikáció digitális eszközök segítségével
  • Információkezelés, kritikus gondolkodás
  • Karrierépítés
  • Kompetenciafejlesztés
  • Önreflexió

Az elkészített dokumentumban a transzverzális kompetenciákat az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) 8 szintjének megfeleltetve tovább pontosították, figyelembe véve a tudás, képesség, attitűd és felelősségvállalás kompetenciaelemeket.

Bár az említett két megközelítés különböző felsorolását adja transzverzális kompetenciáknak, mégis nagyon sok közös elemet találunk közöttük. Felfedezhetjük a gyors változásokhoz való alkalmazkodáshoz, a hatékony munkavégzéshez, az élethosszig tartó tanuláshoz és a mindennapi élethez szükséges kompetenciacsoportok azonosságát.

A transzverzális készségek helye a magyar szakképzési szakpolitikában

Az európai gazdasági térségben a transzverzális készségek fejlesztése és elismerése fontos szerepet játszik a fenntartható gazdasági növekedés, a társadalmi befogadás és a versenyképesség javításában. Az EU különböző kezdeményezésekkel támogatja a munkaadókat, a munkavállalókat és a képző intézményeket e készségek fejlesztésében. Ezen törekvésekhez szorosan kapcsolódva, 2023-ban Magyarország kormánya aktualizált beavatkozásokkal módosította a „SZAKKÉPZÉS 4.0 – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiáját”, amely a negyedik ipari forradalom kihívásaira igyekszik adekvát válaszokat adni. A stratégia kiemelten foglalkozik a változó környezetünk kihívásai között az IPAR 4.0 következményeként megváltozó foglalkoztatói elvárásokkal. A dokumentum helyzetelemzésében a 2020-ban, a World Economic Forum végzett kutatásokra hivatkozva a munkáltatók első tíz legfontosabb kompetencia-elvárását az alábbiak szerint határozza meg:

  1. Komplex problémamegoldás
  2. Kritikus gondolkodás
  3. Kreativitás
  4. Emberek vezetése
  5. Csapatmunka
  6. Érzelmi intelligencia
  7. Elemzőképesség és döntéshozatal
  8. Szolgáltatásorientáció
  9. Tárgyalás és kommunikáció
  10. Kognitív rugalmasság

A legfontosabbnak tartott munkáltatói kompetencia-elvárásokat a transzverzális készségek felsorolása között is megtaláljuk. Ezek mind-mind olyan kompetenciák, amelyek az emberhez, emberi együttműködéshez kapcsolódnak, amelyek a jövőben jelentősen felértékelődnek. A szak- és felnőttképzésben a munkáltatói igényeknek megfelelő készségekkel rendelkező munkaerő felkészítése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a transzverzális készségek fejlesztésére, Ahogy a stratégia fogalmaz:

 „Nem pusztán szakképzett munkaerőre, de az ipar 4.0 szempontjainak megfelelő képzésben részesült munkaerőre van szükség.”

A Szakképzés 4.0 stratégia megvalósítása érdekében a Kormányhatározat 11 kiemelt fejlesztési területet és 42 beavatkozást tartalmaz. A 4. beavatkozás a transzverzális kompetenciák fejlesztésére fogalmaz meg feladatokat a szakképzők számára:

„A szakképzésben tanulóknak rugalmasan alkalmazható, általános és az egyik helyzetről a másikra átvihető kompetenciákkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a készségek, ismeretek és attitűdök változatos helyzetekben felhasználható együttesét birtokolhassák. Az alapkészségek, kulcskompetenciák és munkavállalói kompetenciák fejlesztésével cél a fiatalok alkalmazkodóképességének fejlesztése. A konvertálható magas minőségű tudás elsajátítása hozzájárul a társadalomba való beilleszkedéshez, a rezilienciához szükséges képességek, készségek kialakulásához, a foglalkoztathatóság, munkaerőpiaci beilleszkedés növeléséhez. Az új elvárt készségeknek, kompetenciáknak meg kell jelenniük a képzési tartalmakban is.”

A 41. beavatkozás a külföldi tapasztalatszerzés, mobilitási tevékenységek támogatására vonatkozik:

„Célunk, hogy a magyar diákok használják ki a lehetőségeket, és legyenek motiváltak abban, hogy mobilitási programokban részt vegyenek, melyet követően új tapasztalatokkal térnek haza, és a megszerzett ismereteket, tapasztalatokat, készségeket hazai környezetben kamatoztassák. Erre többek között az Erasmus+ programok adhatnak alapot, melyek során kifejezetten a duális szakképzési forma kerül a mobilitás középpontjába.”„A fenti célkitűzés eléréséhez kiemelt jelentőséggel bír a mobilitási programokban részt vevő tanulók és oktatók számának növelése, melyhez az intézmények pályázási tevékenységének ösztönzése szükséges.”

Erasmus+ mobilitások szerepe a transzverzális készségek fejlesztésében

Az Erasmus+ mobilitási projektek megvalósítása a szakképzésben érintett szervezetek számára különösen jó lehetőség biztosít a résztvevők szakmai készségeinek gyarapítása mellett a transzverzális készségek fejlesztésére. Az Erasmus+ mobilitási programok finanszírozott formában, szervezett és biztonságos módon, a gyakorlati tapasztaláson keresztül segítik a szakképzésben tanulókat, hogy felkészüljenek a munka világára és a gyors változásokkal jellemezhető jövőre többek között a transzverzális készségeik fejlesztése által.

Az Erasmus+ mobilitási programokon keresztül egy másik országban megvalósított szakmai gyakorlaton való részvétel jelentősen hozzájárul a tanulók szociális és személyes készségeinek pozitív változásához, kiemelten fejleszti a kreatív gondolkodást, a kommunikációt, a problémamegoldást, az önálló döntéshozást és az alkalmazkodóképességet. A hátrányos helyzetű célcsoportnál – és a szakképzésben nem kis számban találkozhatunk ilyen tanulókkal – a rövidtávú mobilitások esetében ezen kompetenciák fejlesztésében jelentősebb eredmények érhetők el, mint a szakmai készségek fejlesztésében.

Ugyanakkor a tanulóknál a transzverzális készségekben elért fejlődés személyenként jelentősen eltér. Részben ez az, ami a transzverzális készségek egész területét kihívássá teszi. A mobilitási program során prioritást élvező transzverzális készségek meghatározásával, azonosításával és a transzverzális készségek fejlődésének értékelésével kapcsolatos kihívások szükségessé teszik az eddigi tapasztalatok összegzését és a tanulságok levonását. A transzverzális kompetenciák eredményes fejlesztéséhez a mobilitási projektekbe több érdekelt felet kell bevonni, és feladataikat pontosan meg kell határozni: ezen készségek fejlesztésére a kísérőtanár, felkészítésben résztvevő oktatók, a szolgáltatók, a munkaadók, a tanulótársak, a mentorok és más hozzáértő felnőttek együttesen jelentik a legjobb módszertani megközelítést.

A tanulói mobilitási programok beszámolóiban gyakran kiemelik a transzverzális készségekben bekövetkezett változásokat, különösen a tanulók önbizalmának és önállóságának növekedését, valamint azt, hogy a mobilitás jelentsen hozzájárult a tanulók a nyelvi készségeinek, a szociális és a kulturális kompetenciának a fejlődéséhez. A külföldi gyakorlati tapasztalat során megszerzett transzverzális készségek értéket képviselnek, bárhol helyezkednek majd el a tanuló a szakképesítés megszerzése után.

A szakképzési mobilitás a folyamat minden szakaszában, a kiutazás előtti felkészítéstől a kiutazás alatti tevékenységek végrehajtásán át a gyakorlat utáni nyomon követésig elősegíti a transzverzális készségek fejlesztését. A tanulónak kezdettől fogva aktívan részt kell vennie a folyamatban: a legtöbb intézményben jelentkeznie kell vagy egy pályázatot kell írnia, amelyben meg kell határoznia, hogy miért érdekli a külföldi gyakorlaton való részvétel lehetősége. Ehhez bizonyos fokú önbizalomra van szükség, hiszen bizonyítaniuk kell motivációjukat és képességeiket egy új, interkulturális élmény megszerzésére.

Fotó:Shutterstock

A felkészítési folyamatnak is vannak olyan fázisai, amelyek elősegítik a transzverzális készségek fejlődését, például egy csapatépítés, szobatársak meghatározása, nyelvi, szakmai és kulturális felkészítő foglalkozások. Az utazásra való előkészületek, egy közös informatikai platform működtetése is sok új tapasztalatszerzésre ad alkalmat. A külföldi gyakorlat során már maga az elhelyezés tapasztalata is egy sor új élményt jelent: az új lakhatási és nyelvi környezetben való eligazodás (alkalmazkodóképesség), hozzászokás a megszokottól eltérő ételekhez; sőt egyesek számára kihívást jelenthet egy másik országban a közlekedésben való navigálás (függetlenség), amelyet le kell küzdeni. A gyakorlati helyen való beilleszkedés megköveteli a tanulóktól, hogy új emberekkel működjenek együtt (önismeret, bemutatkozás), megértsék az idegen nyelven kapott utasításokat, és alkalmazkodjanak egy másik kultúrában a helyi szokásokhoz (interkulturális kompetencia).

Összefoglalva, a mobilitási program során fejlődő transzverzális kompetenciák: önismeret, önbizalom, interkulturális tudatosság, a változásra való nyitottság, a különbözőségek elfogadása, önállóság, problémamegoldás, kommunikáció, rugalmasság, empátia, függetlenség és alkalmazkodóképesség – hogy csak néhányat említsünk.

Nagy kihívást jelent azonban a transzverzális készségek értékelése is. Bár a szakmai beszámoló, a portfólió vagy a munkanapló szempontrendszere elősegíti az érintett kompetenciákban elért fejlődésre vonatkozó reflexivitást, ezen készségek szociális és szubjektív jellege miatt a hagyományos és általában alkalmazott értékelési módok nem tekinthetők elég hatásos megoldásnak. Új és innovatív módszereket kell kidolgozni az ilyen típusú készségek azonosítására és értékelésére.

A nemrégiben megreformált Europass eszközök lehetőséget adnak a transzverzális készségek bemutatására, értékelésére és ezen készségek hosszú távú nyomon követésére. Az Europass támogatja a tanulókat e-Portfólió létrehozásában, amely segíti az álláslehetőségek megpályázását, az önéletrajz elkészítését, lehetővé téve az egyének számára mobilitási tapasztalataik bemutatását is. A transzverzális készségek fejlődésének értékelésére a leghatékonyabb értékelési megközelítés a tanulási eredményekhez kapcsolódó önértékelési és külső értékelési módszer (mentor, kísérőtanár, szakmai oktató, tanulótársak) kapcsolt rendszere, amely a tudásra, készségekre, attitűdre, felelősségekre és autonómiára összpontosít. Vizsgálható továbbá a transzverzális készségek fejlődése különböző szakmai szervezetek által fejlesztett Skills Audit Methoddal is. Ez a módszer a tanulási eredmények azonosítására, leírására és dokumentálására irányul.

Utolsó módosítás: 2024.04.22.