A készségek uniója

2025.06.25.

National VET Team | Szakképzés

Befektetés az emberekbe a versenyképes Európai Unióért és a versenyképes Európát szolgáló tehetségfejlesztésért

1. „A készségek uniója” kezdeményezés

2025. március 5-én az Európai Foglalkoztatási és Szociális Jogi Fórum keretében az Európai Unió Bizottsága bemutatta és ezzel hivatalosan útjára indította „A készségek uniója” (The Union of Skills COM/2025/90 final) kezdeményezését, amely a humán tőke kompetencia- és készségfejlesztésének a szerepét és jelentőségét hangsúlyozza az Európai Unió (EU) fenntartható jólétének, gazdasági rezilienciájának és versenyképességének a biztosításában és fokozásában.

A készségek uniója az új Bizottság megbízatása első 100 napjának egyik kulcsfontosságú „terméke”, megerősíti a sikeres tanuláshoz, munkához és élethez szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésének a fontosságát, amely törekvés már az Európai Bizottság 2024-2029 közötti időszakra szóló politikai iránymutatásában (Ursula von der Leyen, 2024) és a „Versenyképességi iránytű az EU számára” (A Competitiveness Compass for the EU COM/2025/30 final) című bizottsági közleményben is hangsúlyosan megjelent.

A készségek uniója a humántőke-fejlesztést, a minőségi, befogadó és alkalmazkodóképes oktatási, képzési, egész életen át tartó tanulási és készségfejlesztési rendszerek kidolgozását támogatva kívánja tehát megerősíteni az EU versenyképességét. 

Egy átfogó, ambiciózus stratégiát vázol fel a magas színvonalú oktatás, képzés és készségfejlesztés biztosítására, az egész Európát érintő készség- és munkaerőhiány orvoslására. A készségek uniója kezdeményezés a felnőttkori és az egész életen át tartó tanulásra, a készségek fenntartására és – kiemelten az alapkészségek és a STEM (science, technology, engineering, mathematics – természettudományok, technológia, műszaki tudományok, matematika) készségek – fejlesztésére, valamint a készségek hordozhatóságára és a különböző típusú képzések elismerésére összpontosít annak érdekében, hogy az emberek Unió-szerte elsajátítsák a szükséges készségeket és ez által munkához juthassanak.

A készségek uniója kezdeményezésben a szakképzés kiemelt helyet kap, mivel a szakképzés felkészíti az embereket a munkavállalásra, és biztosítja számukra a vállalatok, a versenyképes gazdaság által keresett és elvárt készségek megszerzését.

2. „A készségek uniója” kezdeményezés indokoltsága

A készségek uniójának szükségességét és fontosságát az alábbi főbb EU szintű adatok és tények támasztják alá:

Az oktatási-képzési rendszerek nem tartanak lépést a technológiai változásokkal és a gyorsan változó munkaerő-piaci igényekkel:

Az EU-ban a 15 évesek egynegyede nem éri el az elvárt szintet az olvasás, a matematika és a természettudományok terén, közel fele pedig nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel. Minden ötödik felnőtt nehezen olvas és ír. Emellett a felnőtteknek csupán 39,5%-a vesz részt évente oktatásban vagy képzésben, ami messze elmarad a 2030-ig elérendő 60%-os célértéktől, amelyet a 2021-ben elfogadott szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervben fogalmaztak meg. (European pillar of social rights action plan). Ráadásul a felnőtt lakosság csaknem fele nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel annak ellenére, hogy a digitális jártasság a munkakörök 90%-ában követelmény.

A szakemberhiány és a készséghiány általánosan tapasztalható:

Az EU-ban működő öt kis- és közepes vállalkozásból (kkv) négy nehezen talál megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalót, különösen az olyan áttörést jelentő technológiák területén, mint a mesterséges intelligencia és a kvantuminformatika. A munkaképes korú népesség létszámának csökkenése miatt a munkaerőhiány további súlyosbodásával kell számolni, elsősorban a hiányszakmák jellemezte ágazatokban.

Tehát az Európai Unió jelenleg készség- és szakemberhiánnyal küzd: a munkaerőpiac megfelelően képzett munkaerőhiányban szenved, míg az alacsony képzettséggel rendelkező embereknek, munkavállalóknak korlátozott lehetőségük van a továbbfejlődésre. Ez korlátozza Európa gazdasági növekedését, globális versenyképességét és a válságokkal szembeni ellenálló-képességét. Ezek mellett problémát jelent még az európai oktatás-képzés nagyfokú fragmentációja, széttagoltsága is. Nagy különbségek mutatkoznak az egyes régiók között, ráaádásul a pénzügyi erőforrásokat sem mindig ott és úgy használják fel, hogy azok az elérhető legnagyobb pozitív hatást eredményezzék. Ezért

„Európának radikális lépésváltásra van szüksége a célok és a megvalósítás terén egyaránt, minden készségszint, valamint az oktatás és a képzés minden típusa tekintetében. Ez egyaránt fontos az emberek karrierje és kilátásai, valamint az EU versenyképessége szempontjából.” (Ursula von der Leyen, 2024., 15.o.)

„A készségek uniója” kezdeményezés célja és pillérei

A kitűzött szakpolitikai célok elérése érdekében a készségek uniója három fő célt határoz meg, amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz.

  1. Támogatni az EU állampolgárokat abban, hogy megszerezzék a munkaerőpiac által elvárt készségeket, valamint hogy kiépítsék a készségek szilárd alapjait, nemcsak az alap- és a szakmai készségekre vonatkozóan, hanem a transzverzális készségekre kiterjedően is.
    Az élethosszig tartó tanulás keretében lehetőséget biztosítani a felnőttek számára a rendszeres továbbképzésben és átképzésben való részvételre.
  2. Versenyképessé tenni a vállalatokat. Ez magában foglalja a munkaerő képzettségének a növelését, a munkavállalók folyamatos továbbképzését és átképzését, amely Unió-szerte megkönnyíti a munkáltatók, különösen a kkv-k számára, hogy olyan munkavállalókat találjanak, akik rendelkeznek a fenntartható növekedés és a minőségi munkahelyek / munkakörök megteremtéséhez szükséges készségekkel.
  3. Átláthatóvá és megbízhatóvá tenni a készségeket és a képesítéseket. EU-szerte biztosítani a készségek elismerését és átvihetőségét, továbbá azt, hogy az egyének élhessenek a szabad mozgáshoz való jogukkal.

A fent meghatározott célkitűzések elérése érdekében a készségek uniójának négy pillére a következőkre irányul:

  1. A magas minőségi színvonalú munkahelyekhez és élethez szükséges készségek fejlesztése erős oktatási-képzési alapozással és a befogadó, egész életen át tartó tanulás szemléletének alkalmazásával.
  2. A digitális, a zöld és a tiszta átállásra felkészült, agilis munkaerő továbbképzése és átképzése, különös tekintettel az alacsonyabb és a közepes szintű készségekkel rendelkezőkre.
  3. A készségek áramlása az EU-ban: a versenyképesség érdekében a személyek EU-n belüli szabad mozgása, teljeskörűen kiaknázva az egységes piacban rejlő lehetőségeket.
  4. A tehetségek vonzása, fejlesztése és megtartása Európa jövője érdekében.

A „készségek uniója” kezdeményezés négy pillérének főbb elemei és intézkedései

A készségek uniója négy pillérében javasolt intézkedések az oktatás és képzés különböző szintjeit és típusait, az oktatásban-képzésben részt vevő személyek különböző csoportjait és különböző készségszinteket érintenek. Többségükben építenek az európai oktatási térség (Resolution on a strategic framework for European cooperation in education and training for the period 2021-2030), az európai készségfejlesztési program (European Skills Agenda) és az Európai Kutatási Térség (European research area) keretében már meghozott és többnyire már folyamatban lévő intézkedésekre, de számos új intézkedés is megfogalmazásra került. Ily módon a készségek uniója az európai oktatás és képzés olyan közös referenciájának tekinthető, amely közös irányt ad a vonatkozó uniós erőfeszítéseknek és fejlesztéseknek.

Az alábbiakban bemutatjuk a készségek uniójának egyes pilléreiben elhatározott főbb intézkedéseket. Elsősorban azokra az intézkedésekre fókuszálunk, amelyek a Tempus Közalapítvány szervezeti keretein belül működő Nemzeti Szakképzési Szakértői Munkacsoport munkaprogramja, tevékenységei szempontjából relevánsak.

1) pillér: A magas minőségi színvonalú munkahelyekhez és élethez szükséges készségek fejlesztése

Ezen a területen a Bizottság már bejelentette az alapkészségekre vonatkozó cselekvési tervet, amelynek keretében kísérleti jelleggel elindul az alapkészségek fejlesztésére szolgáló program, hogy minden az alap- és középfokú oktatásban, a szakképzésben, a felnőttoktatásban és a felnőttképzésben részt vevő személy magas szintű írás-olvasási, matematikai, természettudományos, digitális és állampolgári készségekkel rendelkezzen; valamint a STEM oktatási stratégiai tervet, amely a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén szerzett készségek fejlesztésére irányul, és elősegíti, hogy a STEM életpályák vonzóvá váljanak minél több tanuló és hallgató, főleg a lányok és a nők számára. A Bizottság 2030-ig megvalósítandó új célkitűzéseket is javasol az alapkészségekre és a STEM területére vonatkozóan:

  • Az írás-olvasási, matematikai, természettudományos és digitális készségek terén az alulteljesítés aránya nem érheti el a 15%-ot, míg az írás-olvasás, a matematika és a természettudományok terén a legjobb teljesítményt nyújtók arányának legalább 15%-nak kell lennie.
  • A középfokú szakképzésben a STEM területére beiratkozott diákok arányának legalább 45%-nak kell lennie, és négy tanulóból legalább egynek nőnemű tanulónak kell lennie.
  • A felsőfokú oktatásban a STEM területére beiratkozott hallgatók arányának legalább 32%-nak kell lennie, és öt hallgatóból legalább kettőnek nőnemű hallgatónak kell lennie.
  • Az IKT doktori/PhD programokra beiratkozott hallgatók arányának legalább 5%-nak kell lennie, és három hallgatóból legalább egynek nőnemű hallgatónak kell lennie.

A Bizottság egy új uniós szakképzési stratégia kidolgozását és bevezetését is előirányozta, amely a szakképzésnek az uniós versenyképesség és innováció, a gazdasági és társadalmi kohézió támogatásában betöltött szerepére összpontosítva kezelni fogja a készséghiányt és a strukturális munkaerőhiányt azáltal, hogy növeli a szakképzés vonzerejét, kiválóságát, minőségét, inkluzivitását és munkaerőpiaci relevanciáját, valamint ösztönzi és támogatja a mobilitást és a nemzetközivé válást. A jelenleg érvényben lévő, 2020-ban elfogadott EU szakképzési stratégiában (Council Recommendation of 24 November 2020 on vocational education and training) megfogalmazott célok és prioritás-területek megtartása mellett az új stratégia egy új európai dimenzióval, nevezetesen „a szakképzés nemzetköziesítése” területtel fog kiegészülni.

2) pillér: Rendszeres továbbképzés és átképzés

Ezen a területen a javasolt intézkedések közé tartozik az egyéni tanulási számlák használatának további támogatása és a mikrotanúsítványok használatának kiterjesztése. A minőségbiztosítási eszközökre vonatkozó iránymutatás növelni fogja a mikrotanúsítványok megbízhatóságát, érthetőségét és összehasonlíthatóságát az egyes ágazatok és országok között, valamint fokozni fogja a mikrotanúsítványok iránti bizalmat, ezzel is segítve használatának elterjedését. Továbbá a Bizottság meg fogja erősíteni a készségfejlesztési paktumokat annak érdekében, hogy a stratégiai ágazatokban dolgozó munkavállalók szélesebb köre – a 2030-ig eredetileg vállalt 25 millió helyett legalább 50 millió munkavállaló – vegyen részt továbbképzésben és átképzésben, és támogatja az uniós készségakadémiák bevezetését, hogy rendelkezésre álljanak azok a készségek, amelyek a jelenlegi és a jövőbeli gazdasági igények kielégítéséhez, a zöld átálláshoz és a tisztaipar-megállapodás (The clean industrial deal: a joint roadmap for competitiveness and decarbonisation) végrehajtásához szükségesek. A Készséggarancia elnevezésű kísérleti projekt elindításával pedig a Bizottság lehetőséget kínál a munkanélküliség kockázatának kitett munkavállalóknak arra, hogy új készségeket sajátítsanak el.

3) pillér: A készségek és a munkavállalók szabad mozgásának elősegítése

Ezen a területen a készségek hordozhatóságára irányuló kezdeményezés elő fogja mozdítani, hogy a készségek Unió-szerte átláthatók, megbízhatók és elismertek legyenek, függetlenül attól, hogy hol és hogyan szerezték meg azokat. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberek a képesítésüknek megfelelő munkakörökben helyezkedhessenek el, és hogy az egységes piacon belül javuljon a készségkereslet és a készségkínálat közötti összhang.

A Bizottság tovább fogja erősíteni az európai egyetemi szövetségeket és a szakképzési kiválóság központokat, és számos új intézkedéssel kívánja előmozdítani a mobilitást. A közös európai diploma a színvonalas tanulási célú mobilitást célzó kiemelt kezdeményezés, amely Unió-szerte elősegít(het)i innovatív közös európai tanulmányi programok kidolgozását.

A szakképzésben részt vevő tanulók és tanárok, oktatók mobilitásának megkönnyítése érdekében a Bizottság dolgozni fog egy lehetséges európai szakképzési oklevél/címke/minőségjel létrehozásán is. A Bizottság meg kívánja erősíteni az Erasmus+ programot is, annak érdekében, hogy az inkluzívabbá és mindenki számára hozzáférhetőbbé váljon, kiemelten a szakképzés területén. A diákok szélesebb körű bevonása a nemzetközi projektekbe és a mobilitásba ugyanis nagyobb teret ad a készségfejlesztésnek.

4) pillér: A tehetségek vonzása, kibontakoztatása és megtartása

Ezen a területen a Bizottság olyan intézkedéseket javasol, amelyekkel Európa magához vonzhatja, kibontakoztathatja és megtarthatja az innováció, a növekedés és a versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú legkiválóbb Unión kívüli tehetségeket. Ennek érdekében a Bizottság létrehoz egy jövőbeli uniós tehetségbázist az EU-n kívülről érkező álláskeresők felvételének megkönnyítésére minden készségszinten, különösen a szakemberhiánnyal küzdő ágazatok esetében. A vízumstratégiának köszönhetően az EU-n kívülről érkező kiemelkedő hallgatók, kutatók és képzett szakemberek számára gyorsított eljárások állnak majd rendelkezésre. Az olyan programok, mint a Marie Skłodowska-Curie-Cselekvések keretében elindítandó „Válaszd Európát” kezdeményezés pedig fokozzák Európa, az európai oktatási és képzési rendszerek vonzerejét a világ legkiválóbb tehetségei számára.

Erőteljes új irányítás

A készségek uniójának megvalósításához, a reformok hatékony végrehajtásához erős irányításra lesz szükség, amelyet a Készségek Európai Megfigyelőközpontja támogat. A megfigyelőközpont feladata az lesz, hogy adatokat biztosítson és előrejelzéseket készítsen a készségekkel kapcsolatban, valamint korai figyelmeztető előrejelzéseket adjon a kritikus, illetve a stratégiai ágazatokban tapasztalható szakemberhiányra vonatkozóan. Az új, készségekkel foglalkozó magas szintű európai testület az oktatási és képzési szolgáltatókat, az üzleti vezetőket és a szociális partnereket fogja össze, és átfogó képet nyújt a készségekről az uniós szakpolitikai döntéshozók számára.

Mivel a humán tőke, az oktatás-képzés és a készségek az európai versenyképesség biztosításának központi elemei, a Bizottság az európai szemeszter (az uniós gazdaság- és szociálpolitikák koordinálását célzó, az EU tagországoknak és az érintett szereplőknek iránymutatást nyújtó éves gyakorlat) keretében új ajánlást fog előterjeszteni az oktatással és a készségekkel kapcsolatban, annak érdekében, hogy iránymutatást nyújtson a tagállamoknak és az érintett szereplőknek.

A készségek uniója kezdeményezés finanszírozása

Az oktatás és a készségfejlesztés olyan befektetés, amely számos előnnyel jár és sokszorosan kifizetődik. A jelenlegi hétéves uniós költségvetés (2021-2027) mintegy 150 milliárd eurót különít el az oktatásra, képzésre és a készségfejlesztésre, többek között olyan programok révén, mint az Európai Szociális Alap Plusz (42 milliárd EUR), a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (67,7 milliárd EUR humán tőke és infrastruktúra fejlesztésre), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (8,7 milliárd EUR), az Erasmus+ (26,1 milliárd EUR), a Igazságos Átmenet Alap (2,3 milliárd EUR) és az InvestEU (több mint 1 milliárd EUR).

A Bizottság megerősítette, hogy az EU forrás a jövőben is rendelkezésre fog állni. Ám ez csak egy része a finanszírozásnak. Alapvető fontosságú az uniós pénzalapokon túlmutató finanszírozás és kezdeményezések mozgósítása mind a köz-, mind pedig a magánszektorban tagállami szinten is. 
E célból a készségek uniója intézkedéseket terjeszt elő a következők érdekében:

  • az oktatásba, képzésbe, továbbképzésbe és átképzésbe történő magánberuházások ösztönzése;
  • a tagállamoknak nyújtott segítség ahhoz, hogy megfelelően kiaknázzák az uniós finanszírozási lehetőségeket, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoporttal és más multilaterális vagy nemzeti fejlesztési bankokkal kialakított partnerségeket.

Összegzés

Az oktatásban-képzésben érintett stakeholderek kedvezően fogadták a készségek uniója kezdeményezést.

Kiemelték jelentőségét abban, hogy a készségeket tágabban, az egész életen át tartó tanulás kontextusában értelmezi, valamint hogy az oktatást és képzést, kiemelten a szakképzést és a felsőoktatást az EU versenyképességét támogató kezdeményezések középpontjába helyezi.

A készségek uniójának köszönhetően az emberek Unió-szerte megszerezhetik a sikeres tanulmányi és szakmai pályafutásukhoz szükséges készségeket, amelyeket azután könnyebben alkalmazhatnak a különböző uniós országokban. A kezdeményezés a nemek közötti egyenlőtlenségek kezelésével és azzal, hogy segít az európai vállalkozásoknak megtalálni azokat a munkavállalókat, akikre szükségük van, versenyképesebbé és befogadóbbá teszi az EU-t.

A bejelentett intézkedéscsomag az Európai Unió készségekre vonatkozó szakpolitikájának egy ambiciózus és átfogó megközelítését tükrözi. A Bizottság felkéri az érintett stakeholdereket, hogy aktívan támogassák a készségek uniója kezdeményezés intézkedéseit, akcióit, és járuljanak hozzá azok megvalósításához, és minél teljesebben aknázzák ki az azokban rejlő lehetőségeket.

 

Forrásjegyzék:

Utolsó módosítás: 2025.06.25.