---

A gyorsan változó gazdasági környezetben az Európai Unió számára létfontosságú, hogy a felnőttek tudását folyamatosan fejlessze.

A felnőttkori tanulás ma már nem csupán egy lehetőség, hanem a gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió alapvető motorja.

Célkitűzések

A Készségek Uniója az Európai Készségfejlesztési Program (European Skills Agenda) 2020-ban lefektetett ambíciózus céljaira épül, melynek a legfontosabb sarokkövei a továbbképzés, készségek fejlesztése (upskilling) és az átképzés (reskilling), különös hangsúlyt fektetve az alapvető, jövőálló készségekre.

A felnőtt tanulás területén az Európai Unió a szociális jogok európai pilléréhez kapcsolódóan egy rendkívül konkrét célt tűzött ki:

2030-ra a 16–74 éves felnőttek legalább 60%-ának részt kell vennie valamilyen képzésben évente.

Ez a célkitűzés jól mutatja, hogy az Európai Bizottság a munkavállalók folyamatos kompetenciafejlesztését kulcskérdésnek tekinti az európai versenyképesség megőrzése és a munkaerőpiaci igények gyors kielégítése érdekében. A sikeres megvalósítást a Készségek Európai Éve (2023) is támogatta, amely felhívta a figyelmet a tanulási kultúra fontosságára és a tagállamok közötti szorosabb együttműködés szükségességére.

Eszközök és ajánlások 

A Készségek Uniója nemcsak célokat, hanem konkrét eszközöket és ajánlásokat is kínál a felnőttkori tanulás ösztönzésére megreformálására:

1. A készségfejlesztési paktum (Pact for Skills)
   A kezdeményezés célja, hogy motiválja és támogassa a vállalatokat, munkavállalókat, helyi hatóságokat, képzési és foglalkoztatási szolgáltatókat, hogy működjenek együtt és kötelezzék el magukat a munkavállalók tovább- és átképzése, vagyis a megfelelő készségek fejlesztése kapcsán.
   A paktum, amelyhez már több mint 3200 szereplő csatlakozott, ágazati szinten biztosítja, hogy az iparági igények beépüljenek a képzési programokba.
2. Mikrotanúsítványok (Micro-credentials)
   A mikrotanúsítványok a készség-hiányok kiküszöbölésére irányuló rövid távú tanulási tapasztalatok (rövid kurzusok, tanfolyamok, gyors átképzési programok) során a képzésben részt vevő személy által elért tanulási eredmények igazolására szolgálhatnak.
   Mindez nagy mértékben támogatja a munkavállalók gyors átképzése és továbbképzése iránti munkaerőpiaci igényeket és különösen hatékony például a digitális és a zöld készségek gyors megszerzésében.
3. Egyéni Tanulási Számlák (Individual Learning Accounts – ILA)
   Az erre vonatkozó bizottsági ajánlás célja, hogy erősítse az egyének kezdeményező szerepét a tanulásban. A tanulási számlák biztosíthatják a munkavállalók számára a pénzügyi hozzáférést a képzésekhez, segítve őket abban, hogy a változó munkaerőpiaci feltételekhez igazodva maguk választhassák meg a számukra releváns továbbképzéseket.

A fentiek alapján a Készségek Uniója stratégia egyértelműen a folyamatos tanulás kultúrájának megteremtésére fókuszál. A jövő munkaerőpiaca a gyors alkalmazkodásra és az egész életen át tartó tanulásra épül, amelyhez a felnőttek célzott, modern eszközökkel történő fejlesztése az egyik legfontosabb út.

Nemzetközi együttműködési lehetőségek az Erasmus+ program keretében A sikeres megvalósítás szintén elengedhetetlen eszközei a nemzetközi együttműködések, valamint a jó gyakorlatok cseréje. Az Erasmus+ program felnőtt tanulási pályázati lehetőségei kiváló alapot biztosítanak az innovatív felnőttképzési módszerek és technikák megismerésére nemzetközi szintéren. Pályázati lehetőségek a felnőtt tanulásban

Korábbi tartalmaink a fenti kezdeményezések kapcsán:

• A Készségek Uniója
• A Készségek Európai Éve
• Egyéni Tanulási Számla rendszerének kialakítása és megvalósítása Magyarországon
• Az egységes mikrotanúsítvány keretrendszer kialakítása és megvalósítása Magyarországon

Utolsó módosítás: 2025.09.29.