Útjára indítja a Cedefop európai oktatói felmérését
2025.10.15.
National VET Team | Szakképzés
Elindult a Cedefop európai oktatói felmérése, amely 23 országban 14 000 szakképzésben dolgozó tanár tapasztalatait vizsgálja a szakmai fejlődés és pályavonzás terén.
A hivatalos bejelentésre a 2025. szeptember 25-26-án Thessalonikiben tartott policy learning forum keretében került sor, ahol az Európai Bizottság, a tagállamok minisztériumai, háttérintézményei, szakmai szervezetei, az európai érdekképviseleti szervezetek, valamint oktatási intézmények képviseltették magukat. A 2025/2026. tanév során 23 európai ország mintegy 14.000 oktatójának bevonásával megvalósuló felmérés célja a szakképzésben oktatók szakmai fejlődési lehetőségeinek, továbbá az oktatói pálya vonzerejét befolyásoló tényezőknek a vizsgálata, és ezek alapján javaslatok megfogalmazása a szakpolitikai döntéshozók felé oktatói továbbképzési rendszereik fejlesztéséhez, az oktatók folyamatos szakmai fejlődésének támogatásához.
A szakképzésben oktatók európai felmérésének (EVTS) előkészítését 2024. februárban kezdte meg az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) szakértői csapata nemzeti szakértők, a tagállamok képviselői és európai szociális partnerek (ETUCE – Európai Oktatási Szakszervezeti Bizottság, EFEE – Európai Oktatási Munkáltatók Szövetsége) bevonásával. A módszertan kidolgozását, a kérdőív összeállítását, nemzeti nyelvekre való fordítását és a 2025. május-június során megvalósult pilot kérdőíves lekérdezést követően 2025 szeptemberében elindul a felmérés, amely
- 23 ország
- több mint 680 (ISCED3 szinten oktató) iskolájának
- 14 000 oktatóját szólítja meg.
A 2027-re várható eredmények tájékoztatást nyújtanak majd a nemzeti és uniós szakpolitikák kidolgozásához, adatokat szolgáltatnak a nemzeti döntéshozók és a részt vevő iskolák számára oktatói továbbképzési rendszerük fejlesztéséhez és az oktatók folyamatos szakmai fejlődésének támogatásához, ami Európa készségfejlesztési menetrendje szerint is elengedhetetlen Európa gazdasági versenyképességének növeléséhez. |
A felméréshez csatlakozott országok a következők: Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Olaszország, Portugália, Románia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.
A kutatás keretében Magyarországon 40, véletlenszerűen kiválasztott szakképző intézmény 800 oktatója kap majd lehetőséget a kérdőív kitöltésére.
A rendezvény megnyitójában Jürgen Siebel, a Cedefop ügyvezető igazgatója, valamint Antonio Ranieri, szakképzésért és készségekért felelős főosztályvezető hangsúlyozták a tagállamok és a részt vevő szakképző intézmények és oktatók elköteleződésének fontosságát, hiszen ezek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a kutatás végén a Cedefop megfelelő mennyiségű és minőségű adatokkal alátámasztott ajánlást fogalmazhasson meg az európai és nemzeti döntéshozók számára, hozzájárulva ezzel az Európai Unió és az Európai Oktatási Térség 2030-ra kitűzött céljainak megvalósításához.
Anna Banczyk, az Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának (DG EMPL) képviselője megerősítette, hogy az oktatók kulcsszerepet játszanak a szakképzés versenyképességében, ezért is fontosak az EVTS-hez hasonló kezdeményezések, és ezért tervezi az Európai Unió a következő évre egy, a szakképzésben oktatókra fókuszáló agenda („EU Teachers and Trainers Agenda”) kidolgozását, továbbá ezért is kapnak kiemelt szerepet az oktatók a szintén a 2026-os évben kiadni tervezett új Európai Szakképzési Stratégiában (EU VET Strategy).
Szintén a DG EMPL képviseletében Koen Bois d’Enghien kiemelte, hogy a hetekben elfogadott Herning-nyilatkozat a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt helyez az oktatók folyamatos szakmai fejlődésére és jóllétére.
A konferencia keynote speaker-eként Prof. Christopher Day, a University of Nottingham Társadalomtudományi Karának professzora kifejtette: napjainkban a hagyományos tanulási és karrierutakat dinamikusabban változó utak váltják fel. A gyorsan változó és összetettebb tanulási és munkakörnyezetek egyre inkább a folyamatos tanulásra és az egyéni mobilitásra irányítják a figyelmet, ami kulcsfontosságúvá teszi az egész életen át tartó életpálya tervezést.
Beszélt a folyamatos szakmai fejlődés hatékonyságát befolyásoló tényezőkről. Ehhez kapcsolódóan alapvetőként jelölte meg, hogy az egyes oktatók számára biztosított lehetőségek időszerűek legyenek, célzottan és az oktatót körülvevő oktatási környezetet is figyelembe véve kerüljenek meghatározásra. Hangsúlyozta, hogy az eredményességhez nélkülözhetetlen az oktató elkötelezettsége is.
Irene Psifidou projektvezető felhívta a figyelmet az európai oktatási rendszerek pedagógusokat és oktatókat érintő, különösen a digitális és zöld technológiák gyors fejlődéséből, valamint a változó munkakörülményekből adódó kihívásaira, hangsúlyozva, hogy a pedagógusi, oktatói pálya vonzerejének növelése elengedhetetlen a megfelelő számú tanár rendelkezésre állásához.
Ugyanakkor Irene Psifidou üdvözölte a tagállamokban már megindult tendenciákat, amelyek
- a digitális és zöld készségeknek a tantervekben, képzési tartalmakban és az oktatói továbbképzésekben való hangsúlyosabb megjelenésére,
- az oktatók számára biztosított ösztönzők bevezetésére,
- a pályakezdő oktatók mentorálására,
- az oktatói továbbképzések és az ipar szorosabb összekapcsolására, valamint
- az oktatói továbbképzések minőségbiztosítására irányulnak.
Rögzítette ugyanakkor, hogy további lépéseket szükséges tenni az oktatók folyamatos szakmai fejlődésének támogatása terén, ide sorolva különösen
- az előmenetelhez való szorosabb kapcsolódásnak,
- a hozzáférési lehetőségek javításának,
- az oktatói igények hangsúlyosabb figyelembe vételének, valamint
- a hatékonyság vizsgálatának szükségességét.
Ehhez tud segítséget nyújtani az EVTS felmérés, amelynek célkitűzései a következők:
- a szakképzésben oktatók folyamatos szakmai fejlődésre irányuló tevékenységének feltérképezése (formális, nem formális, informális tevékenységek);
- a részvételben, aktivitásban mutatkozó különbségek feltárása;
- az oktatói motivációk megismerése;
- a szakmai fejlődésre irányuló tevékenységek hatékonyságának értékelése;
- az oktatói igények megismerése.
Konstantinos Pouliakas, a Cedefop szakértője ismertette a felmérés módszertanát, tartalmát, lépéseit, valamint a pilot tesztelés eredményeit. A kérdőívet a témához kapcsolódó korábbi (OECD, Cedefop stb. által végzett) kutatások tanulmányozásával dolgozták ki, és minden országban 30 interjúval (összesen mintegy 700 oktatóval) tesztelték. A részt vevő oktatók véletlenszerű, kétfázisú kiválasztás során kerülnek bevonásra. Az iskolák kiválasztása során figyelemmel voltak az oktatói és tanulói létszám szerinti reprezentativitás biztosítására.
Az iskolák megkeresésének folyamata az alábbi volt:
- A kiválasztott iskolák írásbeli megkeresése a Cedefop által megbízott szervezet (Verian) által, a minisztérium támogató levelének csatolásával.
- Iskolai koordinátor kijelölése az intézményvezető által.
- Oktatók anonimizált listájának átadása a kutatást végző szervezetnek.
- Bevonásra kerülő oktatók véletlenszerű kiválasztása.
A pilot hat országban valósult meg 2025. május-júniusban: Németország, Görögország, Finnország, Lengyelország, Olaszország és Írország. A pilot tapasztalatai alapján a szakértők felhívták a figyelmet az iskolákban kijelölt koordinátorok aktivitásának és elköteleződésének fontosságára.
A kérdőív tartalmaz többek között a munkakörülményekre, a szervezeti elkötelezettségre és együttműködésre, szakmai fejlődési lehetőségekre, motivációra, igényekre vonatkozó kérdéseket, így átfogó képet ad majd az oktatók helyzetéről Európában.
A rendezvényen a nemzeti és európai érdekképviseleti szervezetek, szakmai szervezetek és a minisztériumok képviselőinek panelbeszélgetések keretében volt lehetőségük kifejteni a témával kapcsolatos tapasztalataikat és javaslataikat.
Záró gondolataiban Mara Brugia, a Cedefop igazgatóhelyettese elmondta, hogy az adatok gyűjtésén, elemzésén és megosztásán túl az EVTS felmérés sikerének kulcsa az azok alapján történő fejlesztések, szakpolitikai intézkedések megvalósításának támogatása, az eredményesség nemzeti szinten való monitorozása, valamint az egymástól való tanulás lehetőségének biztosítása.
További információkért látogasson el az európai oktatói felmérés weboldalára (European Vocational Teacher Survey).
Utolsó módosítás: 2025.10.15.