Az ezt követően eltelt egy évtizedben Európa és a világ többi országa olyan pénzügyi, és annak következtében meginduló gazdasági-társadalmi válsággal szembesült, melyre nem voltak felkészülve sem a jóléti, sem a fejlődő országok kormányzatai. A válságból való kilábalást támogató politikai célok között, melyeket a közösség az Európa 2020 elnevezésű átfogó növekedési stratégiájában fogalmazott meg, még hangsúlyosabban jelennek meg az oktatási-képzési rendszerek fejlesztésére és azok eredményességére vonatkozó elvárások. A stratégia megvalósításában a korábban megfogalmazott 21. századi kompetenciákon túl kulcsfontosságú szerep jut a hagyományos alapkészségek – az írni és olvasni tudás, a számolási készség, valamint a tudományos és műszaki ismeretek – fejlesztésének, mivel ezek alapozzák meg a többi készség és tudás elsajátítását, hatással vannak a munkaerő-piaci elhelyezkedésre és boldogulásra, valamint nélkülözhetetlenek a társadalmi befogadás szempontjából. Alátámasztják ezt a különböző nemzetközi felmérések eredményei (pl. a felnőtt kompetenciák mérése – PIAAC, valamint az OECD adatok), melyek rámutattak, hogy a munkaerőpiac legfontosabb igénye a megfelelő végzettségű és biztos alapkészségekkel rendelkező munkaerő. Ugyanakkor – bár a képesítések megszerzése feltételezheti bizonyos kompetenciák meglétét –, a munkavállalók közül várhatóan magasabb lesz a pályaalkalmassága azoknak, akik az olvasás és számolás terén jobb készségekkel rendelkeznek. És noha ezeket az alapvető készségeket általában az iskolai évek alatt szerezzük meg, nem elsősorban a formális oktatás szempontjából meghatározóak, hanem ezek jelentik az egész életen át tartó tanuláshoz is az alapot, mely hatással van a munkahelyi eredményességre és az életben való más sikerek elérésére is.

A kiadvány a forrás megjelölésével szabadon felhasználható.

Méret: 5,1 MB
Kiterjesztés: PDF

Letölthető