Nemzetköziesítés és a felsőoktatás
A hazai felsőoktatási intézményekben a nemzetköziesedési folyamatok középpontjában elsősorban még mindig a hallgatói mobilitás áll, az elmúlt évtizedekben az egyetemek, főiskolák tradicionálisan a hallgatói mobilitásra fókuszáltak. Az felsőoktatási intézményi nemzetköziesedésnek azonban ez csak egyik, bár nagyon fontos eleme.
A felsőoktatás minőségi fejlesztését és nemzetköziesedését célzó programok (Stipendium Hungaricum, Campus Mundi, az Európai Felsőoktatási Térség reformjának támogatása) támogatási és ösztönző eszközei révén hatással vannak a nemzetköziesedés olyan lényegi intézményi szintű pilléreire, mint például a tantervek átdolgozása, képzések fejlesztése, vezetői szintű elkötelezettség növelése, a hallgatói szolgáltatások fejlesztése, vagy a nemzetköziesítés itthon szemlélet megerősítése. De számos tevékenységünk célozza a felsőoktatási intézmények innovatív potenciáljának és vállalkozókészségének fokozását, az inkluzív oktatás előtérbe helyezését vagy az IKT eszközök és új oktatási módszerek elterjesztését.
A felsőoktatáson belül egyértelműen megindult az a tendencia, hogy a nemzetköziesedéssel kapcsolatos kérdéseket stratégiai szinten kezeli az intézményvezetés, a nemzetköziesedés és a minőségfejlesztés összekapcsolódik. Ennek ellenére a felsőoktatási intézmények meghatározó részében továbbra is súlyos problémák vannak a kreditelismerés, a hallgatók mobilitással kapcsolatos motiválása és támogatása, a nemzetköziesedés szükséges erőforrásainak biztosítása kapcsán. Másik oldalról a külföldi hallgatók számának növekedése is új kihívások elé állítja az intézményeket, illetve egyes intézmények esetében a külföldi hallgatók számának emelkedése nem feltétlenül jár együtt az intézmény képzési, kutatási, valamint szolgáltatási tevékenységének fejlesztésével.
Utolsó módosítás: 2019.08.28.
