Stratégiaalkotás és nemzetközi tevékenységek tervezése az oktatás és képzés területén

A pedagógiai programok és egyéb alapdokumentumok, jogszabályok segítenek a működés irányának, körülményeinek meghatározásában, azonban egy átfogó stratégia intézményre szabottan jelöli ki a fejlődés útját a következő évekre vonatkozóan. A nemzetközivé válás, a nemzetköziesítés stratégiája ennek nagyon fontos részként jelenik meg. Egy jó intézményi stratégia segít választ adni arra, hogy miért dolgozunk, mit szeretnénk elérni, miért kell ezt a sok plusz feladatot elvégeznünk.

Ma már lehetetlen tanítani, oktatni a globális világ változásainak, trendjeinek figyelembe vétele nélkül. A csökkenő erőforrások, a demográfiai változások, az élet minden szintjén jelen lévő digitalizáció, a bolygón átívelő technológiák térhódítása (gondoljunk csak néhány ismert okostelefon-alkalmazásra), mind-mind nagy kihívás elé állítja az iskolákat. A munkáltatók által legfontosabbnak ítélt készségek jelenleg a kritikus gondolkodás, a komplex problémamegoldás, az együttműködésre való képesség és a kommunikáció, de a trendek ezen a téren is évről évre változnak. Ma még nem is létező szakmák leendő munkavállalóit oktatjuk egy teljesen összekapcsolt világban. Hogyan lehetne ezt megoldani egymástól elszigetelődve, ezeket a jellegzetességeket figyelmen kívül hagyva?

Egy jó stratégia tervezhetővé és kiszámíthatóbbá teszi a folyamatokat és az intézmény működését a következő kb. 3-5 évre, egy vágyott jövő felé vezetve iskolánkat. A stratégia elkészítéséhez szükséges tudás és a kapcsolt tevékenységek sok eleme általában már régóta megvan az intézményben. A feladat, hogy mindezt egy tervezett és mindenki által jóváhagyott, megismert egésszé állítsuk össze.

Feladat: húzzanak egy egyenest egy lapra és rajzolják meg az iskolájuk nemzetközi kapcsolatainak idővonalát!
Az eseményeket kronologikus rendben tüntessék fel, és azonosítsanak fontosabb állomásokat, mérföldköveket is!

Hosszabb-rövidebb gondolkodás, kutakodás után ezt a feladatot a legtöbb iskola sikeresen meg tudja oldani. Persze sok helyen igen messzire vezetnek a szálak, van, hogy a szereplők sem elérhetők már, de azért többnyire azonosítható egy kiindulópont (egy telefonszám, egy e-mail, egy beszélgetés a tanáriban stb.), ahonnét az iskola nemzetközi kapcsolatai eredeztethetők. Az idővonal néha rövid, egyszerű, esetleg megtörik, majd újraindul. Előfordul, hogy megszakítás nélkül halad előre, összetett, szerteágazó, utalva azokra a sokrétű élményekre, tapasztalatokra, amelyek valamilyen formában, egytől-egyig gazdagították az iskola mindennapjait. Időnként azonosítani lehet kulcsfontosságú projekteket, amelyek akár gyökeres változást is hozhattak az egész iskola életében. Máskor a vonal kisebb jelentőségű eseményeket rögzít, amelyekről talán csak szűkebb körben szereztek tudomást az érintettek, de mégis fontosak voltak valamiért.

Az idővonal tehát sokféle lehet. Kiindulópontja persze mindegyiknek van, de némelyiken feltűnik egy másik kulcsfontosságú elem is: a fordulópont. A fordulópont minőségi változást jelez. Nem feltétlenül függ össze az idővonal hosszával, a külföldi együttműködések számával, inkább az intézményi kultúrához kapcsolódik. A fordulópont azon a felismerésen alapszik, hogy az iskola nemzetközi környezete egy adottság, amelyről hiba nem venni tudomást. Célszerű olyan erőforrásként tekinteni rá, amely, ha tudatosan építkezünk, az nagyban hozzájárulhat az iskolánkban folyó oktatás színvonalának emeléséhez.

Ez a tudatos építkezés a nemzetközi kapcsolatok stratégiai szintű intézményi tervezése, melyben az egymás után, vagy az egymással párhuzamosan megvalósított projektek ugyanúgy épülnek egymásra, mint egy projekten belül a célok elérését szolgáló tevékenységek. A stratégia megvalósítása az intézményi kompetenciák fejlesztése révén arra teszi képessé az iskolát, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a nemzetközi együttműködésekből, és a rendelkezésre álló emberi és anyagi erőforrások hatékony felhasználása mellett tudja optimalizálni az intézményi szintű hatásokat.

Segédanyagok, kézikönyvek, jó példák

AZ ISKOLA ÉS A VILÁG – A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK STRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉSE – KÉZIKÖNYV

A nemzetközi együttműködések – legyenek azok akár mobilitási, akár partnerségi programok – most már két évtizede elérhetőek Magyarországon. Ez elsősorban az Európai Unió támogatásának köszönhető, de bizonyos területeken már Európán is túlmutatnak ezek a nemzetközi kooperációk.

Elolvasom

INTERJÚ A STRATÉGIAALKOTÁSRÓL ÉS A FINN TAPASZTALATOKRÓL MIKA SAARINENNEL

Mika Saarinennel, a finn Nemzetközi Mobilitási Központ (CIMO) osztályvezetőjével is beszélgettünk a stratégiaalkotásról. A témával évek óta aktívan foglalkozó kutató és szakértő nagyon jó eredményekről számolt be hazájából, ahol a folyamat már több mint 20 éve elkezdődött.

Elolvasom

GO INTERNATIONAL – KÉZIKÖNYV A STRATÉGIAI NEMZETKÖZIESÍTÉSHEZ A SZAKKÉPZÉSI SZEKTORBAN

Az Európai Bizottság és az Erasmus+ Nemzeti Irodák a szakképzési szektor támogatásával is hozzájáruljanak az európai és nemzetközi együttműködések elősegítéséhez. Céljuk, hogy segítsék a szakképző intézmények nemzetközi tevékenységének minőségi fejlesztését az oktatók, képzők és tanulók készségeinek gyarapítása által.

Elolvasom

KÉZIKÖNYV A STRATÉGIAALKOTÁSHOZ - STRENGHT FROM INTERNATIONAL COOPERATION

Finnországban a stratégiai gondolkodás komoly hagyományokkal bír, az intézményi kultúra szerves része, amelyet a szakpolitika is támogat. A Finn Nemzeti Oktatási Tanács és a Nemzetközi Mobilitás Központja (CIMO) Strenght from international cooperation című, angol nyelvű kiadványa az intézményi stratégiaalkotás összetett folyamatán kalauzolja végig az érdeklődő intézményeket.

Elolvasom

A NEMZETKÖZIESÍTÉSI STRATÉGIÁK A SZAKKÉPZÉSBEN SZEMINÁRIUM ANYAGAI

A magyar, a finn és a holland Erasmus+ program megvalósításáért felelős nemzeti irodák több éves együttműködésük eredményeképp 2016. április 6-8. között rendezték meg a Nemzetköziesítési stratégiák a szakképzésben című szemináriumot Budapesten.

Elolvasom