Erasmus ösztöndíj hallgatóknak

  Erasmus+ tanárok

  Erasmus+ Ifjúság és Eurodesk

  Európai Ifjúsági Portál

  100újélmény

  Campus Mundi ösztöndíjak

  Europass Magyarország

  Európa a polgárokért program

  A tanulás jövője

  Study in Hungary

  ErasmusPlus_HU

  Campus Mundi


Bolognai folyamatCampus Mundi projektECVET

ECVET tanulmánykötet – Megalakulástól a mai napig, szakértői szemmel

„Az ECVET Szakértői Hálózat tevékenysége és szerepe a szakképzés korszerűsítésében” című tanulmánykötet az elmúlt nyolc év alatt változó összetételű, innovatív, a hazai szakképzés korszerűsítése mellett elkötelezett szakemberek munkáját mutatja be. Azon tevékenységek és hatások összességét, amelyekkel a Szakértői Hálózat alakítani tudta a hazai szakképzés rendszerét és szereplőit az európai irányoknak, a jó gyakorlatoknak, a tanulási eredmény alapú gondolkodásnak megfelelően.

Elolvasom

PROFFORMANCE – kinek és miért jó az oktatói teljesítményértékelés?

Ha értékelésről beszélünk, sokféle érzés, gondolat merül fel az emberekben. A PROFFORMANCE projekt elején megkérdeztük a részt vevő szakértőket, hogy számukra mit jelent az értékelés fogalma. Az alábbi ábrán látszik, hogy legtöbbjüknek a „visszajelzés”, a „fejlődés”, a „minőség” és a „reflexió” szavak jutottak eszébe.

Elolvasom

Egy hely a közösségnek - Nemzetközi hallgatók agroökológiai kertje a MATE-n

Amikor 2020 áprilisában a COVID-19 járvány elérte Magyarországot, külföldi hallgatók százai rekedtek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (korábban Szent István Egyetem) gödöllői kollégiumában a nyárra. Ekkor született meg a SZIA Agroökológia kert (kezdeti nevén a Nemzetközi Hallgatók Közösségi Kertje) nevű hallgatói kezdeményezés, amelynek célja, hogy a lezárások hallgatókra gyakorolt fizikai, érzelmi és gazdasági következményeit enyhítse. A projekt gyorsan népszerű lett, és azóta az egyetem komplex programjává nőtte ki magát. Maria Fernanda Ramos Diaz-t, a MATE ecuadori PhD-hallgatóját és a projekt kezdeményezőjét kérdeztük arról, hogyan valósult meg a kert ötlete.

Elolvasom

A járvány alatt is szükség van mobilitásra! - A Tempus Közalapítvány válaszai a pandémia kihívásaira

A 2020 tavaszán kezdődő Covid-19 világjárvány a Tempus Közalapítvány (TKA) felsőoktatási pályázói számára ellehetetlenítette a mobilitásuk megvalósítását, és számosan közülük az elnyert ösztöndíjaik lemondására, megszakítására vagy halasztására kényszerültek. A TKA Felsőoktatási Igazgatósága (FI) amellett, hogy maga is igyekezett válaszokat találni a vis maior okozta speciális helyzetre, azon volt – és van a mai napig –, hogy a kihívásokra reagálva információkat és megoldásokat kínáljon a pályázóknak és a támogatottaknak.

Elolvasom

Helyezkedés a munkaerőpiacon. A külföldi diplomások pályakövetése

Az erősödő felsőoktatási mobilitással egyre fontosabbá váltak azok a kérdések, amelyek a felsőfokú tanulmányaikat befejező frissdiplomások munkaerőpiaci helyzetével, életpálya kihívásaival, nehézségeivel foglalkoznak. A külföldi diplomások pályakövetése ugyanakkor kevésbé kutatott tématerületnek számított az elmúlt időszakban. Ezt az űrt hivatott kitölteni a Tempus Közalapítvány és az Oktatási Hivatal által készített felmérés.

Elolvasom

Közösen jobbak vagyunk, erősebbek és versenyképesebbek - Bemutatkozik a PTE Nemzetköziesítési Akadémiája

A belső tudásmegosztás és a mindent átható nemzetköziesítési törekvések kiemelt szerepet játszanak a Pécsi Tudományegyetemen. Ennek érdekében olyan belső tréningeket indítottak itt el, melyek az évek során egy stabil, magabiztos projektté nőtték ki magukat Nemzetköziesítési Akadémia néven. De hogyan épül fel ez a projekt és milyen hatással van az intézményre? Dr. Tarrósy István a PTE Nemzetközi Igazgatója és Árvai Péter Igazgatóhelyettes válaszolt kérdéseinkre.

Elolvasom

A lehető legjobb teljesítményt nyújtani

Magyarországon évente több ezer nemzetközi hallgató szerez diplomát. Két korábbi diákot, Sarkhel Hawre Mohammed-et és Mirhadi Shamidzada-t kérdeztük élményeikről, tanulmányaikról, valamint karrierjükről.

Elolvasom

Nemzetközi vásárok a virtuális térben - Tapasztalatok és tanácsok

A világ legnagyobb szabású felsőoktatási kiállítása és konferenciája idén a virtuális térben valósult meg. A NAFSA: Association of International Educators rendezvénye minden évben több ezer, nemzetközi oktatási együttműködések terén jártas szakembernek biztosít lehetőséget a tapasztalatcserére.

Elolvasom

PROFFORMANCE - A minőségi oktatásért, avagy a 21. századi oktató ismérvei

Milyen célokat fogalmaznak meg az európai és nemzeti szintű szakpolitikai dokumentumok a felsőoktatási oktatók számára? Hogyan lehet ezeket a mindennapi gyakorlatra lefordítani? Mit vár az oktatótól az intézmény vezetése, a diákok, a gazdasági és társadalmi partnerek? Hogy látják egymás munkásságát, oktatási módszereit a kollégák? Milyen igazodási pontok, kritériumrendszerek léteznek? Hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt az oktatói-kutatói lét és a társadalmi-gazdasági szerepvállalás között? Kell-e, lehet-e minden pontban a legjobbnak lenni? Hogyan lehet differenciálni az oktatók között? Milyen rugalmas, „oktatóközpontú” karrierutak léteznek? Hogyan lehet az oktatói teljesítményt értékelni és ösztönözni? Milyen jó gyakorlatok léteznek ezen a téren nemzeti és európai szinten?

Elolvasom

A járvány hatása a felsőoktatás nemzetköziesítésére

A mögöttünk álló hónapok járványügyi intézkedései szinte kivétel nélkül mindenki életében változásokat hoztak. Az egyetemek és a közoktatási intézmények pedig egyik pillanatról a másikra álltak át az online oktatásra. Az oktatás zavartalan működése mellett továbbra is fontos törekvése minden intézménynek a minőségi és szakmai megújulás képessége, a meglévő nemzetközi kapcsolatok fenntartása és újak létrehozása. A felsőoktatási intézmények nemzetköziesítési törekvéseit azonban az idei évben történtek, a határlezárások és egyéb korlátozó intézkedések biztosan megnehezítették. Egy ilyen helyzetben fontos, hogy megismerjük a nemzetközi hallgatók és a hazai intézményekben dolgozók tapasztalatait, valamint azokat a jó példákat, amelyek mind közelebb vihetnek a még sok tekintetben ismeretlen jövőben való helytálláshoz.

Elolvasom

A felsőoktatás nemzetköziesítése hatékony eszközökkel

A felsőoktatási intézményeknek folyamatosan új kihívásoknak kell megfelelniük, különösen igaz ez a nemzetközi versenyképesség vonatkozásában. Mit tehetnek az intézményvezetők, a nemzetközi koordinátorok és az oktatók az egyetemek nemzetköziesítése érdekében? Milyen, mások számára is adaptálható jó gyakorlatokat alakítottak már ki a magyarországi egyetemeken? Hogyan támogatja a felsőoktatási intézmények ilyen irányú tevékenységeit a Campus Mundi program? Többek között ezekről a kérdésekről tanácskoztak a Tempus Közalapítvány június 5-ei szakmai konferenciáján, Budapesten.

Elolvasom

Új irány a nemzetköziesítésben: Kanada

Az elmúlt évek során egyre intenzívebbé vált a magyar felsőoktatás „Study in Hungary” brand által fémjelzett nemzetközi promóciója. A világ legkülönbözőbb pontjain találkozhatnak az érdeklődők a magyar nemzeti standdal; a Tempus Közalapítvány koordinálásával közel harminc nemzetközi felsőoktatási vásáron képviseltette magát a hazai felsőoktatás 2018-ban. Az eredmények látványosak, dinamikusan nő a külföldi diákok száma Magyarországon .

Elolvasom

Szia Anyu, majd jövök!

Évről-évre több a mobilitásokra jutó költségvetés, egyre több és több hallgatót tudnánk külföldre küldeni, de a létszámok növekedése mégsem elég látványos, pedig minden lehetséges módon, a belső kommunikációs rendszerünkön, a közösségi médián keresztül, szórólapokon, plakátokon, hallgatói rendezvényeken próbálom tájékoztatni a hallgatóimat a lehetőségekről. Mit tehetnék még? – tehetné fel a kérdést egy felsőoktatási nemzetközi koordinátor.

Elolvasom

Intézményekre szabott nemzetköziesítési tanácsadás

A tudomány nemzetközi, azaz talán nem túlzás azt állítani, hogy nincs jó felsőoktatási intézmény nemzetközi beágyazottság, nemzetközi tevékenységek nélkül. A Tempus Közalapítvány 2012 óta koordinál olyan hazai tervezésű és uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztési programokat, amelyek célja nem csupán egy-egy nemzetközi tevékenység támogatása, hanem a felsőoktatás átfogó nemzetköziesítése.

Elolvasom

Szakmai fellegekben az EAIE éves találkozója után

Az év egyik leginspirálóbb, legkimagaslóbb nemzetközi szakmai eseményeként tartják számon a felsőoktatásban a European Association for International Education (EAIE) szervezet éves, kiállítással egybekötött konferenciáját. Idén szeptemberben a hegyek övezte svájci városba, Genfbe érkezett hatezer oktatási szakember csaknem száz országból partnerkeresés és szakmai eszmecsere céljából. Három delegációtagot kérdeztünk arról, hogy mit is tud nyújtani a szervezet a magyar felsőoktatás népszerűsítésében és nemzetköziesítésében?

Elolvasom

Nemzetközi színtéren is versenyképes egyetemek - Az oktatók szerepe

A Tempus Közalapítvány szervezésében, a Campus Mundi program támogatásával 2018 júniusában megvalósult Fókuszban a minőségfejlesztés – Az oktatók szerepe a felsőoktatás nemzetköziesítésében szakmai konferencia több érdekes szemszögből járta körbe a magyar felsőoktatás nemzetköziesítésének kérdéskörét.

Elolvasom

ELÉGEDETTEK-E A KÜLFÖLDI HALLGATÓK A MAGYAR FELSŐOKTATÁSSAL?

2017-ben ismét kérdőíves kutatás vizsgálta a Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgatók véleményét magyarországi tanulmányaikról. Az online kérdőív arra kérdezett rá, hogyan értékelik a hallgatók az intézményük oktatási, képzési minőségét, a hallgatói szolgáltatásokat, valamint mennyire elégedettek az ösztöndíj keretében nyújtott lehetőségekkel. A kutatást a 2016. évi elemzésre épülve a Tempus Közalapítvány munkatársai valósították meg.

Elolvasom

NYILATKOZAT A MINŐSÉGI FELSŐOKTATÁSÉRT

A párizsi miniszteri konferencia résztvevői megerősítették együttműködési szándékukat a jobb európai felsőoktatás és az alapvető értékek védelme érdekében. A találkozót lezáró nyilatkozat kiemeli, hogy az Európai Felsőoktatási Térség tagországainak közös célja egy olyan szakpolitikai környezet kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási intézmények megvalósíthassák társadalmi küldetésüket, polgári szerepvállalásukat, és megerősíthessék az etikai alapelveik érvényesítését.

Elolvasom

TANULÁSI EREDMÉNY - A közös nyelv az oktatás és a munka világa között

A tanulási eredmény alapú szemléletmód európai térnyeréséről közölt átfogó nemzetközi összehasonlító kutatást az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop). A dokumentumelemzés mellett esettanulmányokra és szakértői interjúkra is építő felmérés 33 ország bevonásával készült, a tíz részletesen vizsgált, gyakorlati példákon keresztül is bemutatott állam egyike pedig Magyarország volt.

Elolvasom

Web 2.0 az oktatásban – hallgatóközpontú oktatás – hatékony tanulás

Hogyan motiváljuk a hallgatókat? Miként tehetjük színesebbé, változatosabbá az egyetemi oktatást? Milyen oktatási módszerekhez alkalmazhatóak a web 2.0 programok? Milyen módszerekkel biztosíthatjuk a hallgató központú oktatást és a rugalmas, egyénre szabott tanulási utakat? Hogyan ösztönözhetjük a hallgatókat, hogy az IKT eszközöket felhasználják saját tanulási folyamatuk hatékonyabbá tételéhez? Hogyan őrizhetjük meg a kollaboratív tanulás eredményeit későbbi felhasználás céljából? Mely eszközökkel könnyíthetjük meg az előzetes illetve a megszerzett tudás mérését? Ezekre a kérdésekre nyújtott megoldási javaslatokat a Tempus Közalapítvány Tanulási eredmények alapú kurzustervezés és mérés, értékelés – IKT módszertani műhely című blended kurzusának szakmai módszertani része. Ennek tapasztalatairól írnak a kurzus IKT részének szakértő oktatói, Lévai Dóra és Papp-Danka Adrienn.

Elolvasom

Learning by Developing – tanulási eredmények alapú kurzus tervezése

Miért fontos a tanulási eredmény meghatározása? Hogyan határozzuk meg, hogy mi legyen egy kurzus célja? Milyen tudással, képességekkel rendelkezzen a hallgató a kurzus végén? Milyen attitűdöt várunk el tőle és milyen mértékben számítunk a témában a hallgató önálló felelősségvállalására és döntéshozatalára? Hogyan biztosítsuk a hallgatók sokféleségének megfelelően az egyénre szabott, hallgatóközpontú oktatást, a rugalmas tanulási utakat? Hogyan mérjük a különböző módon, esetleg különböző tevékenységek révén elért tanulási eredményeket? A Tempus Közalapítvány „Tanulási eredmények alapú kurzustervezés és mérés” című kurzusán ezt a megközelítést ismerhették meg a kurzus résztvevői, és az oktatók iránymutatásai alapján fejlesztették tovább a következő félévre vonatkozó kurzustematikájukat. Ennek tapasztalatiról ír Bajzáth Angéla, aki a kurzus tanulási eredmények alapú kurzustervezés és mérés témájú kontakt alkalmait vezette.

Elolvasom

Vállalkozó egyetemek Magyarországon - Lezárult az OECD ország kutatása

Hogyan lehet egy egyetem vállalkozó? Mit jelent ez a 21. században? Milyen tendenciák figyelhetők meg e tekintetben Magyarországon? Ezeket a kérdéseket járták körül azon a nemzetközi konferencián, ahol az OECD, az Európai Bizottság, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Tempus Közalapítvány HEInnovate országkutatásának eredményeit is bemutatták.

Elolvasom

Learning by doing avagy gamifikáció / játékosítás a felsőoktatásban – egy online kurzus tapasztalatai

Hogyan lehet a hallgatókat motiválni? Miként lehet rugalmasabbá, hatékonyabbá tenni az oktatást? Hogyan lehet biztosítani az egyéni tanulási utakat és a hallgatói autonómiát a felsőoktatásban? Miként lehet informatikai végzettség nélkül is hatékonyan használni a web 2.0-ás eszközök nyújtotta tanulásszervezési, tanulás-módszertani, tananyag-készítési lehetőségeket és hogyan lehet a gamifikáció/játékosítás eszközével a hallgatókat aktív közreműködésre, jobb teljesítményre ösztönözni? A Tempus Közalapítvány „Online tanulás-támogató eszközök és gamifikáció a gyakorlatban” című kurzusán egyetemi oktatók ismerhették meg egy játékosított kurzus módszereit a „hallgatói” oldalról. Ennek tapasztalatiról ír Hajba László, aki a kurzus játékosításáért / gamifikálásáért volt felelős.

Elolvasom

Mitől válik vonzóvá a szakképzés? - EfVET konferencia Cipruson

A munkaerőpiac állandóan változik, egyre inkább igényli a képzettebb, rugalmasabb munkaerőt, ezért a vállalkozói szellem és a digitális készségek előfeltételei a foglalkoztatásnak. A vállalkozások, az üzleti élet szereplői és a munkaadók egymással összhangban állítják, hogy növekszik a szakképzés szerepe a gazdaságban, és egyre inkább előtérbe helyezik a gyakornoki rendszerben történő, munka alapú tanulást. Tehát a szakképzésnek a gyakorlati készségek fejlesztésén érdemes alapulnia, amely vonzó alternatívát kínál a tanulásra, hiszen így a fiatalok az üzleti élet számára megfelelő és alkalmazható készségekre munkahelyi környezetben tehetnek szert. Ezért van különösen nagy hangsúly a gyakornoki képzésen (tanulói szerződéses képzés), amely a vállalati szféra és a szakképzést kínálók közötti szoros együttműködést is feltételezi.

Elolvasom

Nemzetközi honlap fejlesztés a felsőoktatásban – egy újabb online kurzus tapasztalatai

Hogyan toborozzunk hallgatókat intézményünkbe? Hogyan nézzen ki az intézményi honlap? Hogyan építsük fel annak magyar és a nemzetközi változatát? Hogyan írjunk rá szöveget és hogyan helyezzünk el rajta információkat, képeket? Milyen szerzői jogi alapelveket kell észben tartanunk? Hogyan kommunikáljunk és hogyan alkalmazzuk a web 2.0-ás szolgáltatásokat marketing célokra? Milyen ergonómiai és akadálymentességi elveket kell figyelembe vennünk a honlap szerkesztése során? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekezett választ adni a Tempus Közalapítvány nemzetközi honlap fejlesztési online kurzusa. Ennek tapasztalatiról ír Abonyi-Tóth Andor az ELTE Informatikai Karának oktatója, aki a kurzus kidolgozásáért és lebonyolításáért volt felelős.

Elolvasom

Rugalmas szakképesítéseket a változó munkaerőpiacnak

A 2015. november 5-6. között Barcelonában megrendezett éves ECVET fórum résztvevői arra fókuszáltak, hogy a formális szakképzés az ECVET elvek alkalmazásával hogyan tudja az egyéneket támogatni a munkaerő-piac gyorsan változó igényeinek megfelelő képességek, kompetenciák elsajátításában. A mintegy 500 résztvevő egyikeként szeretném megosztani tapasztalataimat.

Elolvasom

A felsőoktatás szociális dimenziója - Egy kutatás tapasztalatai

Mi az a szociális dimenzió? Kik a hátrányos helyzetű csoportok a felsőoktatásban? Milyen támogató szolgáltatások léteznek számukra az európai felsőoktatásban? És hogyan viszonyul ehhez a témához a magyar felsőoktatás? Ilyen és hasonló kérdésekre ad választ a Tempus Közalapítvány legfrissebb kutatása.

Elolvasom

Nemzetközi közös képzések értékelése

Mit teszel, hogyan reagálsz, ha beszélgetőpartnereid – a szűkös rendelkezésre álló idővel nem törődve – folyamatosan mellébeszélnek, kitérnek a feltett kérdések pontos megválaszolása elől? Hogyan szerzed meg a szükséges információkat ahhoz, hogy megalapozott értékelési jelentést készíthess egy felsőoktatási képzésről? Hogyan találod meg a közös hangot, hogyan dolgozol egy nemzetközi szakértői csapatban? Ilyen kérdéseket vetett fel, s ezekre kínált gyakorlatban kipróbált válaszokat a European Consortium for Accreditation (ECA) interaktív tréningje a nemzetközi közös képzések értékelése tárgyában.

Elolvasom

A minőségbiztosítás hatásainak értékelése

Hogy jó-e, s mennyire jó egy-egy felsőoktatási képzés, az döntően a képzést folytató felsőoktatási intézmény felelőssége. Döntően, de nem kizárólagosan. Az intézményi belső garanciák, mechanizmusok mellett nem jelentéktelen szerepet játszik ebben az adott felsőoktatási intézményt és képzéseit értékelő, minősítő, külső minőségértékelési, akkreditációs szervezet is. Vannak azonban, akik úgy gondolják, hogy a minőségbiztosítás felesleges hókusz-pókusz, semmire sem jó. A 2016. június 16-17-én Barcelonában, Impact Evaluation of Quality Management in Higher Education címmel rendezett konferencia a külső minőségbiztosítás hatásait feltérképező IMPALA projekt eredményeinek tárgyalásával ezt a nézetet cáfolta.

Elolvasom

Spanyolországi tapasztalatcsere a hallgatóközpontú tanulásról

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatással foglalkozó részlegének javaslata nyomán részt vettem annak a nemzetközi részvétellel szervezett spanyol projektnek a záró rendezvényén, amelynek központi témája a hallgatóközpontú tanulás felsőoktatási intézményekben történő megvalósításának minőségbiztosítása volt.

Elolvasom

Bologna munkacsoport ülés a felsőoktatás jövőjéről

A bolognai folyamat olyan munkaprogram mentén halad előre, melynek irányát a részt vevő országok felsőoktatásért felelős minisztereinek kétévente tartott találkozói határozzák meg. A miniszteri találkozókat a Nemzetközi Bologna Csoport (Bologna Follow-up Group, BFUG) készíti elő. A BFUG munkája során merít a bolognai folyamat munkacsoportjai és a Bologna-szemináriumok munkájának eredményeiből.

Elolvasom

Minden jog fenntartva, 2014 © Tempus Közalapítvány

Felnőttképzési nyilvántartási szám: B/2020/002298
Engedélyszám: E/2020/000342

TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY 1077 BUDAPEST, KÉTHLY ANNA TÉR 1. • TELEFON: (+36 1) 237-1300 • INFÓVONAL: (+36 1) 237-1320
E-MAIL: INFO{KUKAC}TPF.HU